Indiai muntyákszarvas

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Indiai muntyákszarvas
Muntjac deer.JPG
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Cetartiodactyla
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Család: Szarvasfélék (Cervidae)
Alcsalád: Muntyákszarvasformák (Muntiacinae)
Nem: Muntyákszarvas (Muntiacus)
Faj: M. muntjak
Tudományos név
Muntiacus muntjak
(Zimmermann, 1780)
Szinonimák
  • Cervus moschatus Blainville, 1816
  • Cervus muntjak Zimmermann, 1780
  • Cervus pleiharicus Kohlbrugge, 1896
  • Muntiacus bancanus Lyon, 1906
  • Muntiacus rubidus Lyon, 1911
Elterjedés
Muntjac distribution map.gif
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Indiai muntyákszarvas témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Indiai muntyákszarvas témájú kategóriát.

Shammy2.jpg

Az indiai muntyákszarvas (Muntiacus muntjak) az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába tartozó faj. Egyes szerzők az ázsiai kontinensen élő állományokat külön fajhoz sorolják Muntiacus vaginalis néven, de ezt egyelőre nem támasztják alá meggyőző bizonyítékok; ebben az esetben az indiai muntyákszarvas az indonéz és maláj szigetvilág lakója.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az indiai muntyákszarvas eredetileg Indiában, Nepálban, Malajziában, Szumátrán, Borneón, Jáván, Tajvanon és Dél-Kínában volt honos. Az indiai muntyákszarvast és rokonát, a kínai muntyákszarvast betelepítették Dél-Angliába és Franciaországba. A vadasparkok karámjaiból megszökött példányok a kezdeti nehézségek után egy magterületet hoztak létre Délkelet-Angliában, ahonnan azóta is egyre terjeszkednek. Ez a folyamat 1950 óta gyorsult fel erősen, bár a betelepülés már 1900-ban történt.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az indiai muntyákszarvas alfajai:

  • Indokínai muntyákszarvas (Muntiacus muntjak annamensis), Kambodzsa, Laosz és Vietnam
  • Indiai muntyákszarvas (Muntiacus muntjak aureus), India
  • Bangka-szigeti muntyákszarvas (Muntiacus muntjak bancanus), Billiton sziget és Banka sziget
  • Thaiföldi muntyákszarvas (Muntiacus muntjak curvostylis), Thaiföld
  • Burmai muntyákszarvas (Muntiacus muntjak grandicornis), Mianmar
  • Muntiacus muntjak guangdongensis
  • Ceyloni muntyákszarvas (Muntiacus muntjak malabaricus), India déli része és Srí Lanka
  • Muntiacus muntjak menglalis
  • Hegyi muntyákszarvas (Muntiacus muntjak montanus) Szumátra hegyvidéki területei
  • Jávai muntyákszarvas (Muntiacus muntjak muntjak), Jáva és Szumátra északi része
  • Balinéz muntyákszarvas (Muntiacus muntjak nainggolani), Bali és Lombok szigetek
  • Feketelábú muntyákszarvas (Muntiacus muntjak nigripes), Vietnam és Hainan szigete
  • Maláj muntyákszarvas (Muntiacus muntjak peninsulae), Malajzia
  • Muntiacus muntjak pleicharicus, Borneó déli része
  • Muntiacus muntjak robinsoni, Bintan sziget és a Linga szigetcsoport
  • Muntiacus muntjak rubidus, Borneó északi része
  • Dél-kínai muntyákszarvas (Muntiacus muntjak vaginalis), Mianmar és Kína délnyugati része
  • Muntiacus muntjak yunnanensis

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állat fej-törzs-hossza 89-135 centiméter, farokhossza 13-23 centiméter, marmagassága 40-65 centiméter, a bak szemfog hossza maximum 2.5 centiméter (a sutának is van félcentiméteres szemfoga) és testtömege 15-35 kilogramm. Teste kicsi és karcsú; a far magasabb, mint a váll, ettől az állat púposnak látszik. Az állat egész testét-a fülét kivéve-rövid, puha szőr fedi. A szőrzet színe a sötétbarnától a sárgáig vagy a szürkésbarnáig terjed, és krémfehér foltok díszítik. Nyáron élénk gesztenyebarna a szőrzet, télen sötétebb. A bakok fej- és nyaktájéka erőteljesebb és sötétebb, mint a sutáké. Agancsa csak a baknak van, amelyet évente lecserél. Az agancs rövid, körülbelül 6 centiméter hosszú, hajlott végű és egyetlen elágazás van rajta. A rózsatő viszonylag hosszú és szőr borítja. A bakok kicsiny agancsukat május-júniusban dobják le, és október-novemberben növesztenek újat. Csak a fiatalok agancsán van télen is háncs. Az állat szeme alatt két illatmirigy, kettő pedig a homlokán található V-alakú mélyedésben helyezkednek el. Farka rövid és széles. Ha felcsapja, elővillan a fehér alsó rész. A gida kicsit sötétebb színezetű, mint a felnőtt állatok, és világos pettyek díszítik.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nőstény

Az indiai muntyákszarvas igen territoriális, lakókörzetét a betolakodó fajtársakkal szemben hevesen védelmezi. A harcok során nemcsak kis agancsukat, hanem főképpen éles, megnyúlt szemfogaikat vetik be a bakok, amelyekkel véresre tudják harapni ellenfeleiket. A fogságban vagy karámban tartott muntyákszarvasbakoknál az üzekedéskor nem ritka, hogy gondozójukat is megtámadják, és súlyosan meg is sebesítik. A bak vágyakozásának érdes ugatással ad hangot. Időnként laza csapatokban is él. Általában éjszaka aktív. Az állat 1000 méteres magasságban is megtalálható, ahol a sűrű, dús aljnövényzetű erdőket kedveli. A bak csak a párosodási időszakban szegődik a sutához néhány hétre. Tápláléka levelek, gyümölcsök, fakéreg, gombák és néha dögök is. Hogy megfelelő kondícióban tudja tartani magát, a muntyákszarvasnak télen is fehérjében és ásványi anyagokban gazdag élelem kell. A kontinentális teleket ezért nem éli túl. Fogságban 17, szabadon legfeljebb 10 évig él.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ivarérettséget 6-12 hónaposan éri el. A párzási időszak egész évben, de mindenekelőtt januárban és februárban van. A vemhesség 180 napig tart, melynek végén, a nőstény 1 ritkábban 2 gidát ellik. Születésekor a gida 1 kilogrammos, anyja 3 hónapig szoptatja és a következő ellésig maga mellett tartja.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]