Hárem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Franz Hermann, Hans Gemminger, Valentin Mueller: Török hárem
Giulio Rosati: Tánc a háremben
Jean-Léon Gérôme: Rabszolgavásár

A hárem arab szó. Szentet vagy tiltottat egyaránt jelent.

Háremnek szokás nevezni a muszlim férfiak magánlakosztályát, amelynek látogatása tiltott volt azok számára, akik nem családtagok, kivéve a hárem őreiként alkalmazott herélt eunuchokat. Az iszlám törvényei szabályozták, hogy egy férfinak legfeljebb négy felesége lehetett. Azonban arra nem volt előírás, hogy mennyi ágyast tarthat egy férfi.[1] A török férfiaknak mindössze 10 százaléka engedhette meg magának a háremet, mint státuszszimbólumot. Leginkább az Oszmán Birodalom szultánjai kapcsán ismerjük, kiknek feleségei, gyermekei és ágyasai laktak a palota háremében. A hárem élén a szultán édesanyja, a válide szultána (anyaszultán) állt. A szultán palotájában a háremet „Dar’üs Saade“-nek nevezték, amelynek jelentése az „öröm háza”, „boldogság kapuja”.[2]

A hierarchiában őt követte a szultán felesége, a haszeki szultána.

Az iszlám világon kívül is léteztek háremek, például a kínai császároknak, a mongol kánoknak és a koreai királyoknak is volt „háremük”, azaz több feleségük és ágyasuk volt.[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

  • Isztambul ázsiai oldalának egyik kerületét is Haremnek hívják. Ott található a város második legnagyobb buszpályaudvara.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hárem témájú médiaállományokat.
Wiktionary-logo-hu.svg
Nézd meg a hárem címszót a Wikiszótárban!