Mongol kánok listája
Ez a lista a Mongol Birodalmat uraló mongol nagykánok listáját tartalmazza. Zöld színnel a kínai császári címet is viselő uralkodók vannak kiemelve.
Az Egységes Mongol Birodalom kánjai (1206–1279)
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Dzsingisz | * 1162. április 16. | † 1227. augusztus 18. | 1206 – 1227 | ||
| Toluj | * 1193 | † 1232 | 1227 – 1229 | Dzsingisz kán fia | Régens |
| Ögödej | * 1186 | † 1241. december 11. | 1229 – 1241 | Dzsingisz kán fia | |
| Töregene nagykánné | * ? | † 1246 | 1243 – 1246 | Ögödej kán özvegye | Régens |
| Güjük | * 1206. március 19. | † 1248. április 20. | 1246 – 1248 | Ögödej kán fia | |
| Ogul Gajmis | * ? | † 1251 | 1248 – 1251 | Güjük kán özvegye | Régens |
| Möngke | * 1208 | † 1259. augusztus 11. | 1251 – 1259 | Toluj kán fia | |
| Arig böke | * 1219 | † 1266 | 1259 – 1260 | Toluj kán fia | |
| Kubiláj | * 1215. szeptember 23. | † 1294. február 18. | 1260 – 1279 | Toluj kán fia | 1279-től hivatalosan is kínai császár. |
Mongol kánok és kínai császárok (Jüan-dinasztia, 1279–1368)
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Kubiláj | 1279 – 1294 | Toluj kán fia | 1279-től hivatalosan is kínai császár. | ||
| Temür Olzijt | * 1265 | † 1307. február 2. | 1294 – 1307 | ||
| Hajszan Gülük | * 1281 | † 1311. január 27. | 1308 – 1311 | ||
| Ajubarvada mongol kán | * 1286 | † 1320. március 1. | 1311 – 1320 | ||
| Sidebala | * 1303 | † 1323. szeptember 4. | 1320 – 1323 | ||
| Jeszün Temür | * 1276 | † 1328. augusztus 15. | 1323 – 1328 | ||
| Bordzsigin Radzsapika | * 1320 | † 1328 | |||
| Zajat Tuk Temür | * 1304 | † 1332. szeptember 2. | 1328 – 1329 | ||
| Kutait Kosila | * 1300 | † 1329. augusztus 30. | |||
| Zajat Tuk Temür (2x) | ld. fent | ld. fent | 1329 – 1332 | ||
| Bordzsigin Rincsinbal | * 1326 | † 1332. december 5. | |||
| Togon Temür | * 1320 | † 1370. május 23. | 1333 – 1368 | ||
Északi Jüan kánok (1368–1634)
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Kiszakadó kisebb kánságok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az egységes Mongol Birodalom szétesése már nem sokkal Dzsingisz kán halála (1227) után megkezdődött. Kisebb kánságok alakultak ki a birodalom távoli részein, amelyek egy ideig (legalább névlegesen) elismerték a központi kánok hatalmát.
Ilyenek voltak a következők:
Ilhánok (1256–1335)
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- rövid életű perzsiai kánság, amely már a 14. század közepére megszűnt
Csagatáj Kánság (1226–1348)
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1348-ban Keleti Csagatáj Kánságra (1348–1462) és Nyugati Csagatáj Kánságra (1348–1402) esett szét. A keleti rész később tovább bomlott al-keleti (1462–1570) és al-nyugati (1462–1559) részekre.
Arany Horda Kánság (Kipcsak Kánság, 1226–1499)
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az Arany Horda Kánság a birodalom európai-oroszországi részén jött létre, és kezdettől fogva két része volt:
- Keleti rész, 1226–1380 (Fehér Horda)
- Nyugati rész, 1242–1380 (Kék Horda)
1380-ban ezek egyesültek. Az 1400-as évektől több kisebb kánság szakadt ki a főbb területekből:
- 1437–1552: Kazáni kánok listája
- 1441–1783: Krími kánok listája
- 1452–1681: Kaszim kánok listája
- 1456–1847: Kazak kánok listája
- 1465–1556: Asztraháni kánok listája
- 1478–1598: Szibériai kánok listája
- 1500–1601: Üzbég kánok listája
- 1501–1920: Buharai kánok listája
- 1511–1920: Hivai kánok listája
Az Arany Horda 1500 körül omlott össze végleg. A kis kánságok fokozatosan orosz uralom alá kerültek, az utolsók 1920-ban szűntek meg.
Tabló
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Klaniczay Gábor (szerk.) (2004). Európa ezer éve: a középkor II. kötet. Budapest: Osiris Kiadó. 532. o. ISBN 963-389-821-8.