Kubiláj mongol nagykán
| Kubiláj nagykán | |
 | |
| Minden mongolok nagykánja | |
| Kubiláj | |
| Uralkodási ideje | |
| 1260. május 5. – 1294. február 18. | |
| Elődje | Möngke |
| Utódja | Temür |
| Kína császára | |
| Si Cu | |
| Uralkodási ideje | |
| 1279 – 1294 | |
| Elődje | Tu-Cung |
| Utódja | Cseng-Cung |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Bordzsigin |
| Született | 1215. szeptember 23. Mongol Birodalom |
| Elhunyt | 1294. február 18. Khanbaliq[1] |
| Nyughelye | Burhan Haldun |
| Édesapja | Toluj |
| Édesanyja | Sorghaghtani Beki |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa |
|
| Gyermekei |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kubiláj nagykán témájú médiaállományokat. | |
Kubiláj kán (Mongol Birodalom, 1215. szeptember 23.[2][3][4] – Khanbaliq, 1294. február 18.[2][3][4]) a Mongol Birodalom nagykánja (1260–1294), a kínai Jüan-dinasztia alapítója és első császára (1279–1294). Korábban a mongol kánok egyszerűen birtokolták Kínát, míg Kubiláj deklarálta a Jüan-dinasztia létrehozását.
Nevét Kubláj, Kublaj és Hubilai kánként is említhetik, a török nyelvben Kubilay Han-nak ejtik. Toluj és Sorghaghtani Beki második fiaként jött a világra, Dzsingisz kán unokájaként. Bátyja, Möngke örökébe lépett 1260-ban. Kubiláj kán testvére, Hülegü elfoglalta Perzsiát és megalapította az Ilhánida Birodalmat.
Uralkodása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Möngke 1259-ben meghalt a Déli Szung elleni háborúban, de a helyére lépő Kubiláj kán folytatta a támadásokat. Ekkorra már darabokra szakadt a mongol világbirodalom, Kubiláj uralma alatt csak Mongólia és Észak-Kína, a volt Csin területe állt. Kubiláj 1264-ben a mai Pekingbe helyezte székhelyét, a várost Tatunak (Daidu, „Nagy Főváros”) nevezte el. 1271-ben császárnak kiáltatta ki magát, dinasztiájának pedig a Jüan („Kezdet”) nevet adta. Eközben 1268 óta folyamatosan háborúzott a Déli Szung ellen, amelyet végül hosszú és elkeseredett harc után 1279-ben megsemmisített. Kína tehát a mongolok uralma alatt egyesült.[5][6] 1274-ben és 1281-ben is hatalmas flottát szerelt fel Japán megtámadására, de az inváziós flottát mindkétszer megsemmisítette egy-egy tájfun. A második hadjárat veszteségeit egyes források 4000 hajóra és 140 ezer emberre teszik — ha ezt elfogadjuk, ez volt a történelem legnagyobb hajókatasztrófája.[7] Kubiláj kán uralkodása alatt utazott Kínába Marco Polo, a velencei kereskedő, aki 17 évet töltött Kubiláj birodalmában, s még magas hivatali rangot is kapott. Visszaemlékezéseiben lenyűgöző – és kortársai számára hihetetlen – képet festett a gazdag és fejlett kínai világról, amelynek Szung-kor végi virágzását még nem pusztította el a mongol uralom. Megjegyzendő, hogy Polo csak egy volt az ekkoriban Kínába látogató számos európai közül. Ugyancsak a Jüan-korban érkezett Kínába a pápa küldötte, Montecorvinói János, aki 1307-től Peking érseke lett, valamint a ferences rendi György barát [8] (ő az első magyar, akiről tudjuk, hogy eljutott Kínába). A mongol uralkodók, akiknek nem volt felhőtlen a viszonyuk az általuk kormányzott kínaiakkal, előszeretettel alkalmaztak idegen származású hivatalnokokat, megnyitották Kínát a külföldi kereskedők előtt, és engedték, sőt sokszor támogatták, hogy a legkülönbözőbb idegen vallások megtelepedjenek a birodalmukban.[5]
A Jüan-kori felkelések közül a legjelentősebb a buddhista Fehér Lótusz szekta által szervezett mozgalom volt, amelyet a résztvevők fejfedőjéről „vörösturbánosok” (a Maitréja-kultusz hívei) felkelésének neveznek. Az északon kitört, 1351-től 1363-ig tartó lázadást a mongolok végül leverték, de uralmuk véglegesen meggyengült.[9]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Хубилай, 2015. szeptember 28.
- 1 2 "Большая российская энциклопедия". Nagy orosz enciklopédia (orosz nyelven). The Great Russian Encyclopedia. Hozzáférés: 2021. július 25.
- 1 2 "Gran Enciclopèdia Catalana". Nagy Katalán Enciklopédia (katalán nyelven). Grup Enciclopèdia. Hozzáférés: 2021. július 25.
- 1 2 "Brockhaus Enzyklopädie". Brockhaus (német nyelven). F.A. Brockhaus. 1796. Hozzáférés: 2021. július 25.
- 1 2 "A Mongol Birodalom utódállamai". tatárjárás.hu. 2016. március 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. július 22.
- ↑ Daniel C. Waugh. "The Pax Mongolica" (angol nyelven). 1999. május 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. május 30.
- ↑ Hanula
- ↑ "Potala | | Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ". www.tibet.hu. Hozzáférés: 2022. március 9.
- ↑ "Mi a hatása az orientális kultúrának a harcművészetekben". tar.hu. Hozzáférés: 2010. szeptember 23.[halott link]
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Salát Gergely. "Mongol hóditás Kelet-Ázsiában a 13. század első felében". Terebess Ázsia E-Tár. Hozzáférés: 2009. május 30.
- FMG/Mongols/Descendants of Tolui, son of Jenghiz Khan Mongol uralkodók (angol nyelvű)
- Klaniczay Gábor (szerk.) (2004). Európa ezer éve: a középkor. Budapest: Osiris Kiadó. ISBN 963-389-821-8.
- ↑ Hanula: Hanula Zsolt: 100 ezer ember veszett oda a történelem legsúlyosabb hajókatasztrófájában
Kapcsolódó cikkek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Kínai uralkodók listája
- Mongol Birodalom
- Mongol kánok listája
- Kubla kán (Samuel Taylor Coleridge angol költő versének címe.)
- A Jüan-dinasztia családfája
| Előző uralkodó: Möngke |
Következő uralkodó: Temür Olzijt |
| Előző uralkodó: Tu-cung |
Következő uralkodó: Temür Olzijt |
.svg)
