Bharal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Bharal
Kos
Kos
Nőstény
Nőstény
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: Patások (Ungulata)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Csoport: Ruminantiamorpha
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Öregcsalád: Bovoidea
Család: Tülkösszarvúak (Bovidae)
Alcsalád: Kecskeformák (Caprinae)
Nemzetség: Caprini
Nem: Féljuhok (Pseudois)
(Hodgson, 1846)
Faj: P. nayaur
Tudományos név
Pseudois nayaur
(Hodgson, 1833)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Bharal témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Bharal témájú médiaállományokat és Bharal témájú kategóriát.

A bharal (Pseudois nayaur) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a kecskeformák (Caprinae) alcsaládjába tartozó faj. Egyéb nevei: nahur és kék juh.

Nemének a típusfaja.

Előfordulása[szerkesztés]

Tibetben és Közép-Ázsia hegyes vidékein él a Himalájában, valamint attól északra és délre.

Alfajai[szerkesztés]

  • himalájai kék juh (Pseudois nayaur nayaur) (Hodgson, 1833) szőre barnás-kék. A törzsalak Nepálban, Bhutánban, Kínában, Indiában és Pakisztánban fordul elő. Szarva akár 75 cm-nél is hosszabb lehet.
  • kínai kék juh avagy tibeti kék juh (Pseudois nayaur szechuanensis) (Rothschild, 1922) szőre szürkéskék. Kínában, azon belül a Kína által megszállt Tibeti Autonóm Területen fordul elő. Kisebb, mint a himalájai kék juh, és szarva is rövidebb annál.

A törpebharalt (Pseudois schaeferi vagy Pseudois nayaur schaeferi) legelőször és legújabban a bharal alafajának tekintik.[1]

Megjelenése[szerkesztés]

Háttájéka sajátságosan kékesszürke, amiért gyakran kék juhnak nevezik. Télen a bundája inkább szürke, nyáron inkább barna. A test alsó fele fehér, miként a lábak hátsó és belső oldala és a farok töve is. Fekete a farka vége, a lábak elülső oldalán egy csík; körmei fehérek. Fekete a kosok pofája, nyak- és mellközepe, valamint az oldalukon egy szalag. A kos vállmagassága elérheti a 90 cm-t. A kék juh kosok szarva szürkésbarna színű, és sajátos formában nő: kezdetben felfelé, majd kifelé fordul, végül hátrafelé csavarodik, alakja fordított bajuszra hasonlít. Hossza elérheti a 75–80 cm-t is. A nőstényeknek is van szarva, azok azonban sokkal vékonyabbak, rövidebbek.

Életmódja[szerkesztés]

Jól tűri és tolerálja az ökológiai szélsőségeket, kősivatagos, sziklás hegyoldalakon, szeles és hideg lejtőkön egyaránt előfordul. Kerüli az erdősült területeket. Kisebb-nagyobb nyájakban él, a nyáj mérete 5 és 400 egyed között változhat. A nyáj mérete függ a populációmérettől, az évszaktól, az élőhely eltartóképességétől, a vadászati nyomástól és egyéb emberi zavarástól. A nyáj összetétele rendszeresen változik aszerint, hogy egyedek vagy kisebb csoportok csatlakoznak, vagy éppen elhagyják a nyájat. Táplálékában általánosságban a fűfélék dominálnak. Egy vizsgálat szerint 10,5% és 92% között változott a fűfélék aránya a nyári táplálékban, de téli időszakban is a fűfélék dominálnak, amelyek mellett cserjék leveleit, hajtásait fogyasztják. A táplálék-összetétel jelentősen függ attól az élőhelytől, ahol a kék juh él, hiszen elterjedési területén nagyon változatos habitatokban fordul elő. Magasabb tengerszint feletti élőhelyeken csökken a fűfélék aránya táplálékában, és megnő a cserjék leveleinek, hajtásainak részaránya.

A szaporodási időszak november végén kezdődik és februárig tart, ilyenkor a kosok a kecskéhez hasonlóan mekegnek. A verekedő természetű állatok az év többi szakaiban is küzdenek egymással, és ilyenkor ugyancsak kecskemódra fel is ágaskodnak. A bárányok május közepe és július eleje között jönnek világra, a vemhességi idő kb. 5 hónap, melynek végén 1 vagy 2 bárány születik. A nőstények fogamzóképes időszaka közel egy hónapig tart, kezdetét a tengerszint feletti magasság határozza meg. A bárányok a legközelebbi párzásig anyjukkal maradnak. A fiatal hímek 3 éves korra érik el a felnőttkori testméretet, de az oldalukon húzódó sötét csík még hiányzik ebben a korban. Mindössze 5-7 éves korban érik el teljes ivarérettségüket, szarvuk hossza ekkor 45–55 cm. Maximális szabadterületi életkora 17 év, a vadászok által elejtett kosok 10%-a 1-4 éves, 73%-a 4-10 éves, 17%-a 11-15 éves korban került terítékre egy vizsgálat szerint. A nőstények koráról kevesebbet tudunk, mert nem célja a trófeavadászatnak. Fogságban szintén 15-16 évig élhet.

Rendkívül óvatos viselkedése és magashegyi életmódja miatt vadászata nehéz; trófeája értékes. Március-áprilisban és szeptember-októberben vadásszák.

Egyéb[szerkesztés]

Magyarországon a fajt egyetlen állatkertben a Miskolci Állatkert és Kultúrparkban tartják. Itt egy hat egyedből álló fiúcsapatot tartanak a kék juhok európai törzskönyvi programjának keretében. Az első állatok 2016-ban érkeztek Varsóból, majd a következő évben a csehországi Liberecből, valamint a berlini Tierparkból csatlakoztak hozzájuk kosok.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Dwarf Blue Sheep. (Hozzáférés: 2021. április 14.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]