Virágállatok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Virágállatok
Corynactis californica
Corynactis californica
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Csalánozók (Cnidaria)
Osztály: Virágállatok (Anthozoa)
Ehrenberg, 1831
Alosztályok
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Virágállatok témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Virágállatok témájú kategóriát.

A virágállatok vagy korallok (Anthozoa) osztálya a csalánozók (Cnidaria) törzsébe tartozó tengeri élőlények. A korallok közé tartoznak a trópusi óceánokban élő korallzátonyokat alkotó organizmusok, amelyek kalcium-karbonátot kiválasztva hoznak létre szilárd vázat.

Előfordulásuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A korallzátonyok elterjedési területei

A virágállatok minden trópusi és szubtrópusi tengerben, valamint a mérsékelt öv tengereiben megtalálhatók. Korallzátonyok főleg a kontinensek melegebb, keleti oldalán fordulnak elő, mert a nyugati részen hideg áramlatok vannak. A leghíresebb korallzátony az ausztráliai Queenslandtől északkeletre található Nagy-korallzátony. A vörös nemeskorall a Földközi-tengerben él. Előfordulnak még kisebb-nagyobb zátonyok pl: Floridai szigeteknél vagy a Bahama-szigeteknél. A korallok nagyon törékenyek. A hajók horgonyai és a gondatlan búvárok gyakran tesznek kárt bennük. Az emléktárgy-kereskedelem következtében sok faj a kihalás szélére sodródott.

Megjelenésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyes korallpolipok 2 centiméter hosszúak, a kolóniák 3 méter átmérőjűek is lehetnek. A kolóniák, fajtól függően, néhány centimétertől két méterig nőhetnek évente.

Életmódjuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A virágállatok a tengerfenékbe kapaszkodnak, és egyesével vagy több ezer korallpolipból kolóniákban élnek. A korallok 20-200 méteres mélységben találhatók. Évente körülbelül 1cm-t nőnek. Táplálékuk állati plankton, melyet tapogatóikkal fognak meg. A kőkorallok az algákat és a bennük szimbiózisban élő algák termékeit is fogyasztják.

Szaporodásuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A virágállatok kétféleképpen szaporodhatnak. Az ivartalan szaporodás esetében, bimbózással új korallpolipok keletkeznek. Az ivaros szaporodás esetében, a korallpolipok spermiumot és petesejtet lövellnek ki. A megtermékenyített petékből létrejövő lárvák letelepednek és új kolóniákat alkotnak.

Rendszerezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Anthozoa
 Hexacorallia 

Ceriantharia




Actiniaria



Antipatharia



Corallimorpharia



Scleractinia



Zoantharia




 Octocorallia 

Alcyonacea



Helioporacea



Pennatulacea




A ma élő virágállatok kladogramja

A virágállatokat két alosztályba sorolják, a hatosztatú virágállatok (Hexacorallia) és a nyolcosztatú virágállatok (Octocorallia) alosztályaiba, alapvetően felépítésük szimmetrája szerint. A régebbi rendszertanok az Antipatharia és a Ceriantharia rendeket külön alosztályba sorolták (Ceriantipatharia), de a modern molekuláris genetikai vizsgálatok eredményei ezt nem támasztották alá, ezért ma ezt a két rendet a Hexacorallia alosztály részeinek tekintik.[1]

Az osztályba sorolt alosztályok és rendek:

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. France, S. C., P. E. Rosel, J. E. Agenbroad, L. S. Mullineaux, and T. D. Kocher (1996. March). „DNA sequence variation of mitochondrial large-subunit rRNA provides support for a two subclass organization of the Anthozoa (Cnidaria)”. Molecular Marine Biology and Biotechnology 5 (1), 15–28. o. PMID 8869515.  

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]