Queensland

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Queensland
Flag of Queensland.svg
Coa Queensland.gif
zászló címer

Queensland locator-MJC.png
Mottó "Audax at Fidelis" (Vakmerő, de hűséges)
Alapítva 1859
Főváros Brisbane
Premier Campbell Newman
Terület 1 852 642 km² (ebből szárazföld: 1 730 648 km²)
Népesség (2011. december) 4 513 000 fő[1]
Népsűrűség 2,6 fő/km²
Időzóna UTC+10 AEST
Honlap www.qld.gov.au

Queensland Ausztrália egyik tagállama a szigetország északkeleti részén. Nyugatról az Északi terület, délnyugatról Dél-Ausztrália, míg délről Új-Dél-Wales határolja. Keletről az államot a Korall-tenger – benne a Világörökség részét képező Nagy-korallzátonnyal –, valamint a Csendes-óceán határolja. Területét tekintve Nyugat-Ausztrália után Ausztrália második legnagyobb állama, míg lakosságát tekintve Új-Dél-Wales és Victoria államok mögött a harmadik helyen áll.

A területet először a mai Ausztrália két hivatalosan is elismert kisebbsége, az ausztrál őslakosok valamint a Torres-szigetek őslakosai foglalták el. A különböző források az időpontot valamikor 40-65 ezer évvel ezelőttre teszik. Queensland 1859. június 6-án lett önálló brit koronagyarmat, amikor Viktória királynő szentesítette a terület kiválását Új-Dél-Walesből. Ezt a napot azóta minden évben megünneplik (Queensland Day). Az állam fővárosa és egyben legnagyobb városa Brisbane, melyet eredetileg Moreton-öböl Büntetőtelep néven alapítottak 1824-ben, ahova a visszaeső fegyenceket szállították Új-Dél-Wales déli részéről. Később már szabad telepesek is érkeztek, akiknek a betelepülését az állam is ösztönözte. A mai Queensland gazdaságát főként a mezőgazdaság, a turizmus és a természeti kincsek kiaknázása uralja.

A lakosság zöme az állam délkeleti részében koncentrálódik, ahol a főváros Brisbane, Logan City, Ipswich, Toowoomba, Gold Coast valamint Sunshine Coast is található. Egyéb főbb regionális központok még Cairns, Townsville, Mackay, Rockhampton, Bundaberg, Hervey Bay és Mount Isa. Queensland gyakran használatos beceneve a "Napfényes Állam" (Sunshine State), amit az általánosan meleg klímának, valamint annak köszönhet, hogy az állam számottevő része a trópusokon található. A queenslandieket tréfásan „banánhajlítóknak” (Banana Benders, értsd: léhűtő, semmittevő) vagy „óriásvarangyoknak” (Cane Toads) is nevezik. Az előbbi valószínűleg a jelentős méretű banánültetvényekre, míg az utóbbi arra a környezeti katasztrófára utal, amit az óriásvarangyok (Bufo marinus) behozatala idézett elő Queenslandben. (A varangyokat a cukornád ültetvényeket károsító bogarak ellen hozták be, de mivel a bőrükön található mirigyek mérgező váladékot tartalmaznak, az őshonos ragadozók jó része belepusztul, ha lenyeli őket.)

Elnevezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állam Viktória királynő tiszteletére kapta a Queensland (királynő földje) nevet 1859. június 6-án, amikor hivatalosan kivált Új-Dél-Walesből. Akkoriban Viktória királynő rendkívül népszerű uralkodónak számított, és az új gyarmatnak egy kellően impozáns nevet szánt, ezért elvetette a helyiek által támogatott Cooksland (Cook földje) elnevezést, amit James Cook, a híres angol tengerész, Ausztrália újkori felfedezője iránti tisztelet ihletett. Victoria állam szintén a királynőről kapta a nevét.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Queensland története több ezer évre nyúlik vissza. Ebbe beletartozik mind a hosszú ideig tartó őslakos jelenlét, mind az európai betelepülést követő mozgalmas idők is. Az ausztrál őslakosok körülbelül 40 ezer éve telepedtek meg a területen, amit később holland, portugál és francia tengerészek fedeztek fel még mielőtt James Cook 1770-ben megérkezett volna a területre. Később az állam tanúja volt az őslakosok és a telepesek közötti, többnyire tragikus kimenetelű harcoknak csakúgy, mint az ültetvényekre a dél-csendes-óceáni szigetekről behozott olcsó kanaka munkások foglalkoztatásának. (A történészek vitatkoznak róla, hogy a szigetlakók foglalkoztatása vajon az újkori rabszolgaság egy formája volt-e avagy sem.) Queensland ugyanakkor az 1859-es Új-Dél-Walestől való különválás óta a gyors és dinamikus fejlődést is megtapasztalhatta.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Queensland nagy kiterjedése miatt az éghajlatban jelentős különbségek tapasztalhatók az állam különböző területein: kevés csapadék és forró nyarak az állam belső, nyugati részén; monszun jellegű nedves-csapadékos éghajlat a távoli északon; valamint meleg-mérsékelt klíma a tengerparti sáv mentén. A belső és a déli területeket az alacsony minimum hőmérsékletek jellemzik.

A tengerparti sáv éghajlatát a Csendes-óceán meleg vize befolyásolja, így a területre nem jellemzőek az extrém hőmérsékleti értékek, az óceán közelsége pedig a megfelelő mennyiségű csapadék lehullásához is hozzájárul.[2]

Brisbane, az állam fő-, és egyben legnépesebb városa

A páratartalom és hőmérséklet alapján Queensland öt nagyobb éghajlati zónára osztható[3]:

  • forró csapadékos nyár (távoli északi terület és a parti sáv)
  • meleg csapadékos nyár (parti magasabb területek és a délkeleti parti sáv)
  • forró száraz nyár, enyhe tél (közép-nyugat)
  • forró száraz nyár, hideg tél (délnyugat)
  • mérsékelt-meleg nyár, hideg tél (belső délkeleti területek, pl. Stanthorpe környéke)

Ugyanakkor, Queensland lakossága többnyire csak két évszakot észlel: a „tél” rendszerint meleg kevés csapadékkal, míg a nyarak tikkasztóak, magas hőmérsékletekkel és több csapadékkal.

Az alábbi táblázat az állam nagyobb központjainak főbb éves éghajlati átlagait foglalja össze[4]:

Település Min. hőmérséklet Max. hőmérséklet Derült napok száma Csapadék
Brisbane 15,7 °C 25,4 °C 124,3 1186,2mm
Mackay 19 °C 26,4 °C 123,3 1578,6mm
Cairns 20,8 °C 29 °C 90,1 2013mm
Townsville 19,8 °C 28,9 °C 121,4 1141,8mm

Az eddigi legmagasabb hőmérsékletet 1972. december 24-én mérték Birdsvilleben, 49.5 °C-ot. A legalacsonyabb hőmérsékletet, −10.6 °C-ot, eddig kétszer is észlelték: először 1961. június 23-án Stanthorpe-ban, majd 1965. július 12-én újra, a The Hermitage nevű településen.[5]

Vasúti közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Angol nyelvű külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]