Tengerparti mamutfenyő

Tengerparti mamutfenyő
	Tengerparti mamutfenyők a Redwood Nemzeti Parkban
	Természetvédelmi státusz
	Veszélyeztetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Toboztermők (Pinophyta);
Osztály:	Tűlevelűek (Pinopsida);
Rend:	Fenyőalakúak (Pinales);
Család:	Ciprusfélék (Cupressaceae);
Alcsalád:	Mamutfenyőformák (Sequoioideae);
Nemzetség:	Sequoia; Endl.
Faj:	S. sempervirens;
Tudományos név
	Sequoia sempervirens; (D. Don) Endl.
Szinonimák
Szinonimák
	Condylocarpus sempervirens Salisb. ex Carrière; Gigantabies taxifolia J.Nelson; Schubertia sempervirens (Lamb.) Spach; Sequoia pyramidata Carrière; Sequoia religiosa C.Presl; Sequoia taxifolia K.Koch; Steinhauera sempervirens (D.Don) Voss; Taxodium nutkaense Lamb. ex Endl.; Taxodium sempervirens D.Don;
Elterjedés
	A tengerparti mamutfenyő elterjedési területe
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Tengerparti mamutfenyő témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Tengerparti mamutfenyő témájú médiaállományokat és Tengerparti mamutfenyő témájú kategóriát.

Sequoia sempervirens

A tengerparti mamutfenyő (Sequoia sempervirens) a Sequoia nemzetség egyetlen élő képviselője és egyben a típusfaja is. Egyéb nevei: örökzöld mamutfenyő vagy parti mamutfenyő.

Régebben a lombhullató mocsárciprus (Taxodium) nemzetséghez sorolták, a sempervirens (örökzöld) nevet megkülönböztetésül kapta. Az angol redwood nevet – amit az óriás mamutfenyőre is használnak, és amit olykor tévesen vörösfenyőnek fordítanak – vöröses színű, rostosan foszló kérgéről kapta. Először Juan Crespi ismertette – ő 1796-ban látta meg e hatalmas fákat. Tudományos leírására 1824-ig kellett várni, ekkor az első indián ábécét kifejlesztő, a cseroki törzshöz tartozó Sequoyahról a Sequoia nevet kapta.

Származása, elterjedése[szerkesztés]

Őshonos állományai az USA nyugati partjainál, Oregon állam délnyugati csücskében és Kaliforniában, a Nagymedve esőerdőben maradtak fenn kb. 1000 m tengerszint feletti magasságig.^[1] Védelmükre 17 nemzeti parkot hoztak létre. A Humboldt Redwoods Állami Parkban élő Hyperion nevű fa a Föld ma ismert legmagasabb növénye.

Megjelenése, felépítése[szerkesztés]

A 2–2,5 cm hosszú, örökzöld tűlevelek felül sötétzöldek, a fonákjukon két világos színű sáv húzódik végig. A levelek két oldalt állnak a hajtáson, ezért a hajtás lapos.

Az összes környező fenyőfaj közül a mamutfenyők toboza a legapróbb. Szaporodásához elengedhetetlenek a mókusok, az apró fenyőrágó szúk és az erdőtüzek. A tengerparti mamutfenyő ugyanis nem tudja ledobni a tobozait – ehhez kell a mókus és a bogár. A lepottyant tobozból a magok nem tudnak kijutni, amíg a tűz fel nem robbantja őket. A fák tövén végigsöprő avartűz a nagy törzseket szinte egyáltalán nem károsítja.

A tengerparti mamutfenyő levelei

Tengerparti mamutfenyők a Redwood Nemzeti Parkban

Életmódja, termőhelye[szerkesztés]

Csapadék- és páraigényes. Tobozai az első évben beérnek. Fagyérzékeny; a Kárpát-medencében ültetni nem ajánlott.

Hasznosítása[szerkesztés]

Rokonánál, az óriás mamutfenyőnél jóval gyakoribb: bár sokat kitermeltek, nagy, háborítatlan állományai maradtak meg. Ez nem utolsósorban annak köszönhető, hogy a telepeseknek egyszerűen nem voltak a hatalmas fák kivágására és feldolgozására alkalmas szerszámai. Fája igen ellenálló (az aranyásók által épített házak közül sok ma is áll), ezért az USA több területén is erdészeti művelés alá vonták: vasúti talpfának, házépítésre, furnér- és papírgyártásra használják. Különösen értékes az Agrobacterium tumefaciens fertőzése nyomán keletkező, rendellenes méretű alvórügyekből (burls) nyerhető, finom rajzolatú faanyag. Valamennyi kontinensen az arborétumok dísze.

Vasúti híd egyetlen fatörzsből

Kertészeti változatai[szerkesztés]

Henye parti mamutfenyő – Sequoia sempervirens 'Adpressa'
Kék parti mamutfenyő – Sequoia sempervirens 'Filoli'
Törpe parti mamutfenyő – Sequoia sempervirens 'Nana Pendula'

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ Járainé Komlódi Magda: Legendás növények. Gondolat zsebkönyvek, 19. old.

Források[szerkesztés]

Uránia növényvilág, Budapest, Gondolat Kiadó, 1981.
Fenyő - fenyo.lapozz.hu
A taxon a Tropicos adatbázisban. Tropicos. (Hozzáférés: 2014. február 17.)
A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2014. február 17.)

További információk[szerkesztés]

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Járainé Komlódi Magda: Legendás növények. Gondolat zsebkönyvek, 19. old.

[1]