Kanadai hód

Kanadai hód
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Euarchontoglires;
Csoport:	Glires;
Rend:	Rágcsálók (Rodentia);
Alrend:	Hódalkatúak (Castorimorpha);
Család:	Hódfélék (Castoridae);
Alcsalád:	Castorinae;
Nem:	Castor; Linnaeus, 1758
Faj:	C. canadensis;
Tudományos név
	Castor canadensis; Kuhl, 1820
Szinonimák
	Amerikai hód; Castor acadicus Bailey & Doutt, 1942; baileyi Nelson, 1927; belugae Taylor, 1916; caecator Bangs, 1913; carolinensis Rhoads, 1898; concisor Warren & Hall, 1939; duchesnei Durrant & Crane, 1948; frondator Mearns, 1897; idoneus Jewett & Hall, 1940; labradorensis Bailey & Doutt, 1942; leucodontus Gray, 1869; mexicanus Bailey, 1913; michiganensis Bailey, 1913; missouriensis Bailey, 1919; pacificus Rhoads, 1898; pallidus Durrant & Crane, 1948; phaeus Heller, 1909; repentinus Goldman, 1932; rostralis Durrant & Crane, 1948; sagittatus Benson, 1933; shastensis Taylor, 1916; subauratus Taylor, 1912; taylori Davis, 1939; texensis Bailey, 1905;
Elterjedés
	Az elterjedési területe; a sötétzöld az eredeti előfordulási helye, a világoszöld ahová betelepítették.
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Kanadai hód témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Kanadai hód témájú médiaállományokat és Kanadai hód témájú kategóriát.

A kanadai hód (Castor canadensis) a rágcsálók (Rodentia) rendjébe és a hódfélék (Castoridae) családjába tartozó faj, kulcsfaj.

Nagyobb testű rokona az eurázsiai hód.

Előfordulása[szerkesztés]

Kanada és az Amerikai Egyesült Államok területén honos. A 20. század során több európai országba is betelepítették, így Franciaországba, Ausztriába, Lengyelországba, Finnországba és Oroszországba, ám ezek közül már már csak Finn- és Oroszország területén fordul elő: a nyugatabbi állományok vagy alulmaradtak az őshonos európai hódokkal folytatott versengésben, vagy ez utóbbiak védelmében az emberek számolták fel őket.

Megjelenése[szerkesztés]

A kanadai hód testhossza 60-90 centiméter, farokhossza 25-40 centiméter, marmagassága 16-18 centiméter és testtömege 11-30 kilogramm. Barna bundája selymes és vízhatlan, szemei és fülei kicsik. Hátsó lábain úszóhártya köti össze ujjait. Farka pikkelyes.

Életmód[szerkesztés]

Keres egy megfelelő folyócskát vagy patakot, faágakból gátat épít, amivel elzárja a víz útját, és egy kis tavat hoz létre. A tóban egy várat épít víz alatti kijárattal, de készít mellékjáratot is. A gát magasságával befolyásolni tudja a víz szintjét, hogy a vár bejárata mindig víz alatt legyen. A víz alá leveles ágakat rejt tartaléknak, így a befagyott tóban is tud táplálkozni.

A faj kizárólag növényi eredetű táplálékot (lágyszárúakat, fakérget és -leveleket) fogyaszt, rágásnyomai árulkodnak jelenlétéről. Rágásra metszőfogai folyamatos növekedése miatt is szükség van.

A hódok kiválóan úsznak. Bundájukat a végbélnyílás körül elhelyezkedő két mirigy váladékával teszik vízállóvá, farkukkal kormányoznak, úszóhártyás lábaikkal pedig előrelökik magukat a vízben. Hátsó lábaik második karma speciális bundatisztító karommá módosult. Egymással füttyögéssel, szagjelzésekkel és farokcsapkodással kommunikálnak, ez utóbbival veszélyre hívják fel a figyelmet.

A kanadai hód 15-21 évig él.

Szaporodása[szerkesztés]

Az ivarérettséget hároméves korban éri el. A hód számára a tél nem a téli álom, hanem a szaporodás időszaka. A monogám – vagyis egynejű – szülők 105-107 napos vemhességet követően együtt gondozzák és táplálják egy-két utódukat. A legnagyobb almokban akár 8 utód is lehet.