Lökbatani sárkúp

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
World Heritage Logo global.svg A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján
Lökbatani sárkúp (Lökbatan palçıq vulkanı)
Világörökség
Lökbatani sárkúp
Lökbatani sárkúp
OrszágAzerbajdzsán
Elhelyezkedése
Lökbatani sárkúp (Azerbajdzsán)
Lökbatani sárkúp
Lökbatani sárkúp
Pozíció Azerbajdzsán térképén
é. sz. 40° 18′ 16″, k. h. 49° 42′ 33″Koordináták: é. sz. 40° 18′ 16″, k. h. 49° 42′ 33″

A lökbatani sárkúp (Lok-Batan), (azeri nyelven: Lökbatan palçıq vulkanı) vagy iszapvulkán egyike az Azerbajdzsán területén található 220 sárkúpnak, valamint a Föld 600 sárkúpjának egyik egyedülálló képviselője. A lökbatani sárkúp szerepel a javasolt világörökségi helyszínek között.

Fekvése[szerkesztés]

Az Azerbajdzsán fővárosa, Baku közigazgatási területén található Abşeron-félszigeten, a főváros Qaradağ kerületéhez tartozó Lökbatan település közelében, 130 méter tengerszint feletti magasságban fekszik, és az északi szélesség 40° 20' 50" és keleti hosszúság 49° 45' 55"-en helyezkedik el.

Leírásuk[szerkesztés]

A sárvulkánok, köztük a lökbatani sárkúp is, nagyon érdekes, egyedi és rejtélyes természeti jelenségek, amelyek nagyon jó kognitív információkat hordoznak a földkéregről. Azerbajdzsán területe különösen egyedülálló és klasszikus régió, ahol bolygónk sárvulkánjai fejlődnek ki. Kelet-Azerbajdzsán szárazföldi részén és a Kaszpi-tengeren több mint 300 iszapvulkán található, ezért nem véletlenül nevezik Azerbajdzsánt a sárvulkánok hazájának is. Ezeket a vulkánokat sokféleségük képviseli (aktív, kihalt, eltemetett, olajtermelő, víz alatti, szigeti vulkánok). Azerbajdzsánhoz hasonló a vulkánok számát, sokszínűségét és aktív tevékenységét tekintve nincs még egy ilyen terület a világon. Csak Gobusztánban több mint 100 sárvulkán található. 40 vulkán olajat hoz a felszínre. A Bakui-szigetcsoportban pedig 9 iszapos vulkáni sziget is található.

Ennek az iszapkúpnak a geológiai felépítésében vannak Absheron, Aghdjagil szakaszok, vannak felső és középső pliocén lerakódásai, valamint gazdag rétegük. Ezek a lerakódások a sárkúp körüli gerincként mennek a felszínre.

A sárkúp építészetileg a keresztirányú antiklin tetején van. A Lökbatan nagyon aktív iszapvulkán. Első rögzített kitörése 1864-ben volt. A régi kitörési központok vizsgálata azt mutatja, hogy a vulkán a korábbi idők óta aktív. Csak 18 erős kitörést regisztráltak (1823, 1864, 1884, 1887, 1890, 1900, 1904, 1915, 1918, 1923, 1924, 1926, 1933, 1935, 1938, 1941, 1954, 1959).

Ez a sárvulkán, a kitörések számát tekintve a világ egyik legaktívabb és legátfogóbb iszapvulkánja és egyúttal Azerbajdzsán legaktívabb vulkánja. Lökbatan vulkánja 130 m-rel fekszik a kaszpi-szint felett és 100 m-rel a felszín felett. A vulkán a tájkép szempontjából két kupola alakú csúcsból áll. E két csúcs között egy magas kráter terület található, amely az 1887-es harmadik kitörés után alakult ki.

A lökbatáni sárkúpot az állam különleges jelentőségű műemlékként védi, amely különleges jelentőségű az Azerbajdzsán Köztársaság kormányának 1982. március 16-i 167. számú rendelete értelmében. Ennél az iszapkúpnál a legtöbb (kb. 20) a kitörések mennyisége. 2002. december 3-án a parlament belefoglalta az iszapvulkánokat a kifejezetten védett természeti területekről és tárgyakról szóló törvénybe (VIII. szakasz, 29. cikk) (390-11QD).

2007. augusztus 15-én Ilham Alijev, az Azerbajdzsáni Köztársaság elnöke kiadta Baku és az Absheron sárvulkánok állami rezervátumának létrehozásáról szóló rendeletet.

Források[szerkesztés]

  • "Azeri mud volcano flares". news.bbc.co.uk. BBC. Retrieved 29 August 2014.
  • "Volcano erupts in Azerbaijan". en.apa.az. Retrieved 29 August 2014.
  • "Lokbatan volcano". www.volcanodiscovery.com. Retrieved 29 August 2014.
  • "Lok-Batan" Mud Cone". whc.unesco.org. Retrieved 29 August 2014.
  • UNESCO [1]

Hivatkozások[szerkesztés]

  • Lokbatan Vulkan bei VolcanoDiscovery
  • Mud volcano erupted in Baku 20-09-2012 Video bei Youtube