Quiriguá

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Quiriguá
Világörökség
QuiriguaStela1.jpg
Adatok
OrszágGuatemala
Világörökség-azonosító149
Típuskulturális
KritériumokI, II, IV,
Felvétel éve1981
Elhelyezkedése
Quiriguá (Guatemala)
Quiriguá
Quiriguá
Pozíció Guatemala térképén
é. sz. 15° 16′ 10″, ny. h. 89° 02′ 25″Koordináták: é. sz. 15° 16′ 10″, ny. h. 89° 02′ 25″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Quiriguá témájú médiaállományokat.

Quiriguá az egykori maja civilizáció déli részének egyik jelentős városa volt. Romterülete a mai Guatemala keleti részén, Izabal megyében, a hondurasi határ közelében elterülő Quiringuá Nemzeti Park területén, a Motagua folyó alsó részének északi partján áll. A monumentális épületegyüttes piramisok, teraszok és lépcsők összetett rendszeréből áll. 1981 óta az UNESCO kulturális világörökségének része.

Történelem[szerkesztés]

Az első lakók nyomai i. sz. 200 körülre datálhatók. A gazdagságát jáde- és obszidiánkereskedelemmel megalapozó város a 7. és a 10. század között élte fénykorát, ekkor a Karib-tenger kikötőivel is szoros kapcsolatban állt. Kezdetben politikailag (a mai Honduras területén található) Copántól függött, de 738-ban függetlenné vált és jelentős központtá fejlődött.

Ismert uralkodók[szerkesztés]

Quiriguá ismert uralkodói:

Név (vagy becenév) Uralkodás Dinasztia[1]
"Tok Casper" 426–?[2] 1
Tutuum Yohl K'inich 455 körül[2] ?
"3. uralkodó" ("Teknősbéka teknője") 480 körül[2][3] ?
Mih Toh 493–[3] 4?
K'awiil Yopaat ("5") 653 körül[3] ?
K'ak' Tiliw Chan Yopaat 724–785[4] 14
"Xul menny" 785 – kb. 795[4] 15
"Jade menny" kb. 800 – kb. 810[4] 17?

Napjainkban[szerkesztés]

A ma látható legszebb műemlékek a 8. századból valók, köztük sztélék, amelyek feliratai fontos információkat hordoznak a maja történelemmel, benne politikai és katonai eseményekkel, valamint az időszámítással kapcsolatban. Ezek a feliratok olyan magas művészi színvonalak képviselnek, hogy önálló műalkotásoknak is tekinthetők. Jellemző rájuk a magas és mély domborművek ötvözése, és a frontális ábrázolásmód. Elkészítésükhöz nem használtak fémszerszámokat, egyetlen eszközük a kővéső volt. A legnagyobb sztélé az úgynevezett E sztélé a maja kor legnagyobb fejtett kőtömbje, magassága több mint tíz méter, súlya eléri a hatvan tonnát.

A maja civilizáció déli része

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Looper 2003, p.205.
  2. a b c Martin & Grube 2000, p.216.
  3. a b c Looper 2003, pp. 205–209.
  4. a b c Martin & Grube 2000, p.218.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Quiriguá című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.