Városbíró

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A városbíró a középkorban német mintára (Stadtrichter) egyes magyar városok, mint pl. a főváros, Buda legfőbb tisztviselője volt, a polgárság választotta meg, és az ő kezében öszpontosult a bíráskodási jog, a közigazgatás vezetése és a végrehajtási teendők irányítása.

Budapesten 1893-tól 1950-ig városbíró működött minden kerületi elöljáróságon, aki a községi bíráskodást gyakorolta, vagyis a kisebb polgári peres ügyekben ítélkezett.

Városbírók Pesten és Budán[szerkesztés]

Buda 1686-os visszafoglalása után Budát bécsi mintára polgármester vezette, de Pesten továbbra is városbírót alkalmaztak. Pesten először 1773-ban választottak polgármestert, Mosel Jánost. 1787. szeptember 1-jétől a Pest szabad királyi város élén álló polgármestert elsőbbségének megtartásával a bírói, míg az addigi bírót a polgármesteri cím illette meg.

Kerületi városbírók Budapesten[szerkesztés]

Az 1893. évi XXXIII. törvénycikk értelmében a budapesti kerületi elöljáróságnak a tagja volt, akit a törvényhatósági bizottság szabályrendeletileg megállapított időtartamra választott. Állásával rendszeresített fizetés nem járt. A városbíró gyakorolta a községi bíráskodást és bírói hatáskörében a kerületi elöljárótól teljesen független volt. Ügyvédi gyakorlatot nem folytathatott.

Forrás[szerkesztés]

  • Magyar jogi lexikon. VI. kötet. Budapest, 1907.
  • Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 600. o. ISBN 963-05-6411-4