Terhely

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Terhely (Terchová)
Slovakia Terchova 18.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásZsolnai
Rang község
Első írásos említés 1598
Polgármester Milan Laurenčík
Irányítószám 013 06
Körzethívószám 041
Forgalmi rendszám ZA
Népesség
Teljes népesség 4021 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség48 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság560 m
Terület84,54 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Terhely (Szlovákia)
Terhely
Terhely
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 15′ 30″, k. h. 19° 01′ 45″Koordináták: é. sz. 49° 15′ 30″, k. h. 19° 01′ 45″
Terhely weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Terhely témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Terhely (1899-ig Tyerhova, szlovákul Terchová) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban. Zsolnától 25 km-re keletre fekvő irtványfalu.

Története[szerkesztés]

A települést 1580 körül a vlach jog alapján alapították, 1598-ban Králowa alias Tyerchowa alakban említik először. 1662-ben Terchowa alakban szerepel. A sztrecsény-egbelényi uradalomhoz tartozott. 1598-ban malma és 19 háza volt. A 17. század második felében részben a vágtapolcai uradalom része lett. Ekkoriban Cieszyn és a Kiszuca vidékéről újabb telepesek is érkeztek a községbe. Utódaikból származik a híres betyár, Juraj Jánošík családja is. 1731-ben templom is épült a településen, melyet Szent Márton püspök tiszteletére szenteltek fel. Ez a templom később a második világháborúban elpusztult. 1784-ben 438 házában 381 családban 2164 lakosa élt. 1828-ban 425 háza és 3427 lakosa volt. Lakói állattartással, legeltetéssel, erdei munkákkal foglalkoztak. A 19. században 10 vizimalma és papírmalma működött.

Vályi András szerint " Terchova. Tót falu Trentsén Várm. a’ Sztrecsényi Uradalomhoz tartozik, lakosai katolikusok, fekszik Kisucza Újhelyhez 2 mértföldnyire; földgye valamennyire sovány, legelője, réttye, fája elég van, marhákkal is szoktak kereskedni."[2]

Fényes Elek szerint " Terchova, népes tót falu, Trencsén vgyében, az Árva megyei határ szélhez közel: 4133 kath., 21 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Van nevezetes juh, és tehén tartása; papiros malma; mész-égető kemenczéje, és igen nagy fenyves erdeje. Nevezetes itten a Ratna nevü völgy, melly mindenfelől iszonyu kősziklákkal vétetik körül, s csak a helység felöl nyulik belőle egy keskeny kijárás. F. u. gr. Nyáry. Ut. p. Zsolna."[3]

1910-ben 3854, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott. 1945. április 7-ről 8-ra virradó éjszaka a németek a falut felgyújtották, ekkor 170 háza égett le. A háború után 96 család költözött Dél-Szlovákiába. A falut 1945 és 1947 között építették újjá. 1945-ig téglagyár, 1967-ig kőbánya működött a községben.

Népesség[szerkesztés]

2001-ben 4099 lakosából 4063 fő szlovák volt.

2011-ben 4021 lakosából 3969 fő szlovák volt.

2015 Még él néhány magyar is. Legalább egy idős házaspár, akik Kárpátaljáról költöztek oda.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Cirill és Metód tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1949-ben épült a háborúban elpusztult régi templom helyett.
  • Határában húzódik a 600–700 m magas meredek dolomitszikláktól kísért, 7 km hosszú Vrátna völgye.
  • A Vrátna szorosa felé vezető zöld dombon, a Kis-Fátrában tornyosodik Juraj Jánošík acéllemezből készült életnagyságúnál nagyobb szobra. A hét és fél méter magas szobrot 1988-ban építették. Alkotója Ján Kulich szobrászművész.

Képek[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

Itt született:

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Terhely témájú médiaállományokat.