Terhely
| Terhely (Terchová) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Zsolnai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1598 | ||
| Polgármester | Milan Laurenčík | ||
| Irányítószám | 013 06 | ||
| Körzethívószám | 041 | ||
| Forgalmi rendszám | ZA | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3912 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 48 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 560 m | ||
| Terület | 84,54 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 15′ 27″, k. h. 19° 01′ 52″49.257500°N 19.031111°EKoordináták: é. sz. 49° 15′ 27″, k. h. 19° 01′ 52″49.257500°N 19.031111°E | |||
| Terhely weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Terhely témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Terhely (1899-ig Tyerhova, szlovákul Terchová) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Zsolnától 25 km-re keletre fekvő irtványfalu.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A települést 1580 körül a vlach jog alapján alapították, 1598-ban „Králowa alias Tyerchowa” alakban említik először, ekkor malma és 19 háza volt. 1662-ben „Terchowa” alakban szerepel. A sztrecsény-egbelényi uradalomhoz tartozott. A 17. század második felében részben a vágtapolcai uradalom része lett. Ekkoriban Cieszyn és a Kiszuca vidékéről újabb telepesek is érkeztek a községbe. Utódaikból származik a híres betyár, Juraj Jánošík családja is. 1731-ben templom is épült a településen, melyet Szent Márton püspök tiszteletére szenteltek fel. 1784-ben 438 házában 381 családban 2164 lakosa élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Terchova. Tót falu Trentsén Várm. a’ Sztrecsényi Uradalomhoz tartozik, lakosai katolikusok, fekszik Kisucza Újhelyhez 2 mértföldnyire; földgye valamennyire sovány, legelője, réttye, fája elég van, marhákkal is szoktak kereskedni.”[2]
1828-ban 425 háza és 3427 lakosa volt. Lakói állattartással, legeltetéssel, erdei munkákkal foglalkoztak. A 19. században 10 vizimalma és papírmalma működött.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Terchova, népes tót falu, Trencsén vgyében, az Árva megyei határ szélhez közel: 4133 kath., 21 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Van nevezetes juh, és tehén tartása; papiros malma; mész-égető kemenczéje, és igen nagy fenyves erdeje. Nevezetes itten a Ratna nevü völgy, melly mindenfelől iszonyu kősziklákkal vétetik körül, s csak a helység felöl nyulik belőle egy keskeny kijárás. F. u. gr. Nyáry. Ut. p. Zsolna.”[3]
A trianoni diktátumig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott.
Temploma a második világháborúban elpusztult. 1945. április 7-ről 8-ra virradó éjszaka a németek a falut felgyújtották, ekkor 170 háza égett le. A háború után 96 család költözött Dél-Szlovákiába. A falut 1945 és 1947 között építették újjá. 1945-ig téglagyár, 1967-ig kőbánya működött a községben.
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 4072 | 4065 | 4061 | 3912 |
| Különbség | -0,17 % | -0,09 % | -3,66 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 3939 | 3912 |
| Eltérés | -0,68 % |
1910-ben 3854, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 4099 lakosából 4063 fő szlovák volt.
2011-ben 4021 lakosából 3969 fő szlovák volt.
2015-ben még él néhány magyar is itt. Legalább egy idős házaspár, akik Kárpátaljáról költöztek oda.
2021-ben 4009 lakosából 3817 (+2) szlovák, 4 magyar, (+1) cigány, 25 (+6) egyéb és 163 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Szent Cirill és Metód tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1949-ben épült a háborúban elpusztult régi templom helyett.
- Határában húzódik a 600-700 m magas, meredek dolomitszikláktól kísért 7 km hosszú Vrátna völgye.
- A Vrátna szorosa felé vezető zöld dombon, a Kis-Fátrában tornyosodik Juraj Jánošík acéllemezből készült életnagyságúnál nagyobb szobra. A hét és fél méter magas szobrot 1988-ban építették. Alkotója Ján Kulich szobrászművész.
Képek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Terhely látképe
A Szent Cirill és Metód templom
Jánošík-nap
A Kis-Rozsutec (1343 m) a faluból nézve
Jánošík szobra
Híres emberek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Itt született:
- 1688-ban Juraj Jánošík betyár, a legendás szlovák népi hős.
- 1718-ban Kollár Ádám Ferenc, szlovák író, történész, és könyvtáros.
- 1999-ben Róbert Boženík szlovák válogatott labdarúgó, jelenleg a Feyenoord játékosa.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31..
- ↑ ma7.sk
Külső hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- Hivatalos oldal
- E-obce.sk
- Községinfó
- Terhely Szlovákia térképén
- Terhely a szlovák múzeumok honlapján
- A község információs portálja
A Zsolnai járás települései | ||
|---|---|---|
Zsolna (Žilina) | ||
|  | |
