Terhely
| Terhely (Terchová) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Zsolnai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1598 |
| Polgármester | Milan Laurenčík |
| Irányítószám | 013 06 |
| Körzethívószám | 041 |
| Forgalmi rendszám | ZA |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 4078 fő (2017. dec. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 48 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 560 m |
| Terület | 84,54 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Terhely
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 49° 15′ 30″, k. h. 19° 01′ 45″Koordináták: é. sz. 49° 15′ 30″, k. h. 19° 01′ 45″ | |
| Terhely weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Terhely témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Terhely (1899-ig Tyerhova, szlovákul Terchová) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Zsolnától 25 km-re keletre fekvő irtványfalu.
Története[szerkesztés]
A települést 1580 körül a vlach jog alapján alapították, 1598-ban Králowa alias Tyerchowa alakban említik először. 1662-ben Terchowa alakban szerepel. A sztrecsény-egbelényi uradalomhoz tartozott. 1598-ban malma és 19 háza volt. A 17. század második felében részben a vágtapolcai uradalom része lett. Ekkoriban Cieszyn és a Kiszuca vidékéről újabb telepesek is érkeztek a községbe. Utódaikból származik a híres betyár, Juraj Jánošík családja is. 1731-ben templom is épült a településen, melyet Szent Márton püspök tiszteletére szenteltek fel. Ez a templom később a második világháborúban elpusztult. 1784-ben 438 házában 381 családban 2164 lakosa élt. 1828-ban 425 háza és 3427 lakosa volt. Lakói állattartással, legeltetéssel, erdei munkákkal foglalkoztak. A 19. században 10 vizimalma és papírmalma működött.
Vályi András szerint " Terchova. Tót falu Trentsén Várm. a’ Sztrecsényi Uradalomhoz tartozik, lakosai katolikusok, fekszik Kisucza Újhelyhez 2 mértföldnyire; földgye valamennyire sovány, legelője, réttye, fája elég van, marhákkal is szoktak kereskedni."[2]
Fényes Elek szerint " Terchova, népes tót falu, Trencsén vgyében, az Árva megyei határ szélhez közel: 4133 kath., 21 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Van nevezetes juh, és tehén tartása; papiros malma; mész-égető kemenczéje, és igen nagy fenyves erdeje. Nevezetes itten a Ratna nevü völgy, melly mindenfelől iszonyu kősziklákkal vétetik körül, s csak a helység felöl nyulik belőle egy keskeny kijárás. F. u. gr. Nyáry. Ut. p. Zsolna."[3]
1910-ben 3854, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott. 1945. április 7-ről 8-ra virradó éjszaka a németek a falut felgyújtották, ekkor 170 háza égett le. A háború után 96 család költözött Dél-Szlovákiába. A falut 1945 és 1947 között építették újjá. 1945-ig téglagyár, 1967-ig kőbánya működött a községben.
Népesség[szerkesztés]
2001-ben 4099 lakosából 4063 fő szlovák volt.
2011-ben 4021 lakosából 3969 fő szlovák volt.
2015 Még él néhány magyar is. Legalább egy idős házaspár, akik Kárpátaljáról költöztek oda.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Cirill és Metód tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1949-ben épült a háborúban elpusztult régi templom helyett.
- Határában húzódik a 600–700 m magas meredek dolomitszikláktól kísért, 7 km hosszú Vrátna völgye.
- A Vrátna szorosa felé vezető zöld dombon, a Kis-Fátrában tornyosodik Juraj Jánošík acéllemezből készült életnagyságúnál nagyobb szobra. A hét és fél méter magas szobrot 1988-ban építették. Alkotója Ján Kulich szobrászművész.
Képek[szerkesztés]
Terhely látképe
A Szent Cirill és Metód templom
Jánošík-nap
A Kis-Rozsutec (1343 m) a faluból nézve
Jánošík szobra
Híres emberek[szerkesztés]
Itt született:
- 1688-ban Juraj Jánošík betyár, a legendás szlovák népi hős.
- 1718-ban Kollár Ádám Ferenc, szlovák író, történész, és könyvtáros.
- 1999-ben Róbert Boženík szlovák válogatott labdarúgó, jelenleg a Feyenoord játékosa.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Hivatalos oldal
- E-obce.sk
- Községinfó
- Terhely Szlovákia térképén
- Terhely a szlovák múzeumok honlapján
- Képes ismertető
- A község információs portálja
|
