Facskó
| Facskó (Fačkov) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Zsolnai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1351 |
| Polgármester | Miroslav Čerňanec |
| Irányítószám | 013 15 (pošta Rajecká Lesná) |
| Körzethívószám | 041 |
| Forgalmi rendszám | ZA |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 640 fő (2017. dec. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 18 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 534 m |
| Terület | 37,52 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Facskó
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 49° 00′ 35″, k. h. 18° 35′ 58″Koordináták: é. sz. 49° 00′ 35″, k. h. 18° 35′ 58″ | |
| Facskó weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Facskó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Facskó (szlovákul Fačkov) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban. 2011-ben 665 lakosából 658 szlovák volt.
Fekvése[szerkesztés]
Zsolnától 26 km-re délnyugatra fekszik. Néprajzilag nevezetes irtványközség a rajeci völgyben.
Története[szerkesztés]
A település a 14. században a német jog alapján keletkezett. 1351-ben "Luchka" alakban említik először erdeivel és rétjeivel kapcsolatban. Nevét valószínűleg alapítójáról, vagy első bírójáról kapta. 1469-ben "Fachko", 1471-ben "Fachkwa Lhota", 1508-ban "Faczkow" alakban szerepel az írott forrásokban. Részben vágbesztercei uradalom, részben helyi nemesek birtoka volt. 1598-ban 35 ház állt a községben. 1720-ban 18 adózója volt. 1784-ben 126 házában 158 családban 1045 lakos élt. 1828-ban 123 háza és 1374 lakosa volt. Lakói állattartással, szeszfőzéssel foglalkoztak.
Vályi András szerint "FACSKÓ. Népes tót falu Trentsén Vármegyében, földes Urai Gróf Balassa, és mások, lakosai katolikusok, fekszik a’ Zatskói hegyek között, Vág Besztertzétöl két mértföldnyire, legelője, réttye, fája elég, keresettye meglehetős; de határbéli földgyének soványsága, és hegyes volta miatt, harmadik Osztálybéli." [2]
Fényes Elek szerint "Facskó, tót falu, Trencsén vármegyében, Thurócz vármegye szélén a róla neveztetett hegy tövében. Számlál 1352 kath., 20 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Fő gazdasága szép fenyves és tölgyes erdejében áll. F. u. b. Balassa és gr. Szapáry. Ut. posta Zsolna 4 óra." [3]
1910-ben 1351, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott. A háború után lakói főként mezőgazdaságból, erdei munkákból éltek. 1944-ben területén élénk partizántevékenység folyt.
2001-ben 765 lakosából 763 szlovák volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Miklós püspök tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 17. században épült barokk stílusban, 1788 és 1792 között átépítették.
- A község a Kis-Fátra környékének kedvelt turistaközpontja, túrautak kiindulóhelye.
- A falu felett emelkedik a Klak (Orrkő, Nasenstein), a Veterna Hola-hegység egyik jelentékeny csúcsa, magassága 1353 m. Déli tövében fakad a Nyitra folyó.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
