Csicsmány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csicsmány (Čičmany)
Jellegzetes csicsmányi házak
Jellegzetes csicsmányi házak
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Zsolnai
Járás Zsolnai
Turisztikai régió Rajec
Rang község
Polgármester Natália Dubnicayová
Irányítószám 013 15 (pošta Rajecká Lesná)
Körzethívószám 041
Forgalmi rendszám ZA
Népesség
Teljes népesség 170 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 7 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 655 m
Terület 25,61 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csicsmány (Szlovákia)
Csicsmány
Csicsmány
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 57′ 19″, k. h. 18° 30′ 58″Koordináták: é. sz. 48° 57′ 19″, k. h. 18° 30′ 58″
Csicsmány weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csicsmány témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
A Szent Kereszt templom

Csicsmány (szlovákul Čičmany) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Zsolnától 36 km-re nyugatra fekszik, a falu a Rajcsanka-völgy utolsó települése.

Története[szerkesztés]

A hagyomány szerint a török elől ide menekült bolgárok alapították 1410-ben, de írásos forrásokban már 1272-ben "Cziczman" néven említik. Valószínűleg a 14. század elején települt be teljesen. 1411-ben "Chychman", 1598-ban "Chichman" alakban említik. A falu eredetileg nem a mai helyén, hanem a Kiscsicsmányi településrészen levő Javorinka nevű dombon épült. Lakói mezőgazdasággal, állattenyésztéssel, kézművességgel foglalkoztak. A falu birtokai sohasem összpontosultak egy kézben, az évszázadok során sűrűn váltották egymást a birtokosok Turóczy Miklóstól a Rakovszky családon és a Serényiekig. 1598-ban malma és 43 háza volt.

1720-ban 42 adózó háztartása volt, ebből 26 zselléreké. 1784-ben 126 házában 230 családban 1275 lakos élt. 1828-ban 127 háza volt 1507 lakossal.

A 20. század elején a Teleki és Berchtold családok voltak a főbb birtokosok. Ekkor sokan vándoroltak ki a községből főként Amerikába.

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, idénymunkákkal, papucskészítéssel, házalással foglalkoztak.

Az 1921. évi nagy tűzvész után a falu eredeti állapotában állami segítséggel épült újjá. A második világháború alatt határában élénk partizántevékenység folyt. Támogatásukért a németek 1944. december 4-én megszállták a falut, 33 házat teljesen felégettek, 148 ház pedig súlyosan megrongálódott. 1945. április 6-án 65 férfit vittek a milbergi koncentrációs táborba. A háború után alapították papucskészítő üzemét, mely főként exportra állította elő termékeit.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1452, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 229 lakosából 228 szlovák volt.

2011-ben 170 lakosából 167 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A falut elsősorban feketére festett fehér díszítésű faházai, színes népviselete teszik nevezetessé. A népi építészet remekeit az 1970-es évek végén védetté nyilvánították.
  • Barokk temploma a Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére épült 1798-ban, de hogy sokkal régebbi eredetű, arról 1588-ban öntött harangja tanúskodik. Orgonája 1738-ban készült.
  • Kápolnája a 18. században épült.
  • Egy 18. századi barokk-klasszicista kastély is áll a községben.
  • Falumúzeuma a község gazdag néprajzi anyagát mutatja be.

Jegyzetek[szerkesztés]

  • Furman, M.: Stratený poklad mincí z Čičmian. Denarius 2014.

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csicsmány témájú médiaállományokat.