Csicsmány
| Csicsmány (Čičmany) | |
 | |
| Jellegzetes csicsmányi házak | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Zsolnai |
| Turisztikai régió | Rajec |
| Rang | község |
| Polgármester | Natália Dubnicayová |
| Irányítószám | 013 15 (pošta Rajecká Lesná) |
| Körzethívószám | 041 |
| Forgalmi rendszám | ZA |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 170 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 7 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 655 m |
| Terület | 25,61 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Csicsmány
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 57′ 19″, k. h. 18° 30′ 58″Koordináták: é. sz. 48° 57′ 19″, k. h. 18° 30′ 58″ | |
| Csicsmány weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csicsmány témájú médiaállományokat. | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Csicsmány (szlovákul Čičmany) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Zsolnától 36 km-re nyugatra fekszik, a falu a Rajcsanka-völgy utolsó települése.
Története[szerkesztés]
A hagyomány szerint a török elől ide menekült bolgárok alapították 1410-ben, de írásos forrásokban már 1272-ben "Cziczman" néven említik. Valószínűleg a 14. század elején települt be teljesen. 1411-ben "Chychman", 1598-ban "Chichman" alakban említik. A falu eredetileg nem a mai helyén, hanem a Kiscsicsmányi településrészen levő Javorinka nevű dombon épült. Lakói mezőgazdasággal, állattenyésztéssel, kézművességgel foglalkoztak. A falu birtokai sohasem összpontosultak egy kézben, az évszázadok során sűrűn váltották egymást a birtokosok Turóczy Miklóstól a Rakovszky családon és a Serényiekig. 1598-ban malma és 43 háza volt.
1720-ban 42 adózó háztartása volt, ebből 26 zselléreké. 1784-ben 126 házában 230 családban 1275 lakos élt. 1828-ban 127 háza volt 1507 lakossal.
A 20. század elején a Teleki és Berchtold családok voltak a főbb birtokosok. Ekkor sokan vándoroltak ki a községből főként Amerikába.
A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, idénymunkákkal, papucskészítéssel, házalással foglalkoztak.
Az 1921. évi nagy tűzvész után a falu eredeti állapotában állami segítséggel épült újjá. A második világháború alatt határában élénk partizántevékenység folyt. Támogatásukért a németek 1944. december 4-én megszállták a falut, 33 házat teljesen felégettek, 148 ház pedig súlyosan megrongálódott. 1945. április 6-án 65 férfit vittek a milbergi koncentrációs táborba. A háború után alapították papucskészítő üzemét, mely főként exportra állította elő termékeit.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 1452, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 229 lakosából 228 szlovák volt.
2011-ben 170 lakosából 167 szlovák volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- A falut elsősorban feketére festett fehér díszítésű faházai, színes népviselete teszik nevezetessé. A népi építészet remekeit az 1970-es évek végén védetté nyilvánították.
- Barokk temploma a Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére épült 1798-ban, de hogy sokkal régebbi eredetű, arról 1588-ban öntött harangja tanúskodik. Orgonája 1738-ban készült.
- Kápolnája a 18. században épült.
- Egy 18. századi barokk-klasszicista kastély is áll a községben.
- Falumúzeuma a község gazdag néprajzi anyagát mutatja be.
Jegyzetek[szerkesztés]
- Furman, M.: Stratený poklad mincí z Čičmian. Denarius 2014.
További információk[szerkesztés]
- Hivatalos oldal
- Photo gallery of Čičmany
- Községinfó
- Csicsmány Szlovákia térképén
- A csicsmányi falumúzeum
- Muzeum.sk
- Csicsmányi képeslapok
- A falu népművészetéről (angolul)
- E-obce.sk
|
