Trencsénhosszúmező

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Trencsénhosszúmező (Dlhé Pole)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásZsolnai
Rang község
Első írásos említés 1320
Polgármester Dana Veveričíková
Irányítószám 013 32
Körzethívószám 041
Forgalmi rendszám ZA
Népesség
Teljes népesség 1899 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség48 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság536 m
Terület41,03 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Trencsénhosszúmező (Szlovákia)
Trencsénhosszúmező
Trencsénhosszúmező
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 18′ 00″, k. h. 18° 37′ 45″Koordináták: é. sz. 49° 18′ 00″, k. h. 18° 37′ 45″
Trencsénhosszúmező weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Trencsénhosszúmező témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Trencsénhosszúmező (1899-ig Dlhepole, szlovákul Dlhé Pole) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban. 2011-ben 1961 lakosából 1920 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Zsolnától 17 km-re északnyugatra a Dlhopolky-patak völgyében fekszik, több kis hegyi telep tartozik hozzá. Nevét hosszan elnyúló földjeiről kapta.

Története[szerkesztés]

A települést 1320-ban "Longus Campus" alakban még Csák Máté birtokaként említik először. 1385-ben "Langenfelt vel Dlwhe Pole" néven szerepel. A 13. századtól a ricsói váruradalom része, majd a 16. században nagybiccsei uradalomhoz tartozott. 1598-ban malma és 26 háza volt. Első fatemploma 1613-ban épült, önálló plébániáját 1717-ben alapították. 1720-ban 2 malma és 62 adózója volt. Fatemplomát 1733 és 1735 között kőtemplomá építették át. Ez a templom bővítve és átépítve ma is áll. 1784-ben 2865 lakos élt a településen. 1828-ban 404 házában 3114 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal, erdei munkákkal, állattartással és drótozással foglalkoztak. Számos kézműves is élt a településen, molnárok, cipészek, mészárosok, kovácsok, bognárok és szabók. Sokan foglalkoztak háziiparral, vászonszövéssel is. Az edények dróttal való javítása mintegy 300 éve kezdődött és széles körben terjedt el. Először csak a környék falvaiba, később azonban távoli vidékekre is eljutottak a vándorló drótosok. A mesterségnek komoly hagyománya alakult ki a településen, melyet többen művészi szinten műveltek. A mesterség a modern időkben elhalt, mivel nem volt rá igény. A régi hagyományokat 1992-ben elevenítették fel. 1996-tól a mesterséget az iskolában is elkezdték újra tanítani, az iskolánál múzeum is épült, ahol a drótosság legszebb alkotásai is láthatók. A falu központjában ma drótos restaurátor műhely működik.

Vályi András szerint " HOSSZÚ MEZŐ. Dluhe Pole. Tót falu Trentsén Várm. lakosai katolikusok, fekszik Újhelyhez 1 mértföldnyire, határja közép termékenységű, vagyonnyai külömbfélék."[2]

1910-ben 3832, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Nagybiccsei járásához tartozott.

2001-ben 2096 lakosából 2071 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma eredetileg 18. századi, a 19. század második felében és 1927-ben átépítették.
  • Utikápolnája és a benne álló szobor 18. századi.
  • Az iskolánál helytörténeti múzeum létesült, melyben a helyi kézművesek alkotásai is megtekinthetők.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.