Ugrás a tartalomhoz

Trencsénhosszúmező

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Trencsénhosszúmező (Dlhé Pole)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásZsolnai
Rangközség
Első írásos említés1320
PolgármesterDana Veveričíková
Irányítószám013 32
Körzethívószám041
Forgalmi rendszámZA
Népesség
Teljes népesség1938 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség48 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság536 m
Terület41,03 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 18′ 30″, k. h. 18° 37′ 55″49.308333°N 18.631944°EKoordináták: é. sz. 49° 18′ 30″, k. h. 18° 37′ 55″49.308333°N 18.631944°E
Trencsénhosszúmező weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Trencsénhosszúmező témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Trencsénhosszúmező (1899-ig Dlhepole, szlovákul Dlhé Pole) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Zsolnától 17 km-re északnyugatra, a Dlhopolky-patak völgyében fekszik, több kis hegyi telep tartozik hozzá. Nevét hosszan elnyúló földjeiről kapta.

Története

[szerkesztés]

A 13. századtól a ricsói váruradalom része. A települést 1320-ban „Longus Campus” alakban még Csák Máté birtokaként említik először. 1385-ben „Langenfelt vel Dlwhe Pole” néven szerepel. A 16. században a nagybiccsei uradalomhoz tartozott. 1598-ban malma és 26 háza volt. Első fatemploma 1613-ban épült, önálló plébániáját 1717-ben alapították. 1720-ban 2 malma és 62 adózója volt. Fatemplomát 1733 és 1735 között kőtemplommá építették át. Ez a templom bővítve és átépítve ma is áll. 1784-ben 2865 lakos élt a településen.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HOSSZÚ MEZŐ. Dluhe Pole. Tót falu Trentsén Várm. lakosai katolikusok, fekszik Újhelyhez 1 mértföldnyire, határja közép termékenységű, vagyonnyai külömbfélék.[2]

1828-ban 404 házában 3114 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal, erdei munkákkal, állattartással és drótozással foglalkoztak. Számos kézműves is élt a településen, molnárok, cipészek, mészárosok, kovácsok, bognárok és szabók. Sokan foglalkoztak háziiparral, vászonszövéssel is. Az edények dróttal való javítása mintegy 300 éve kezdődött és széles körben terjedt el. Először csak a környék falvaiba, később azonban távoli vidékekre is eljutottak a vándorló drótosok. A mesterségnek komoly hagyománya alakult ki a településen, melyet többen művészi szinten műveltek.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Dluhopole, magyarositva Hosszufalu, tót falu, Trencsén vmgyében, hegyekben, szétszórva, 4000 kath. lak., kik jobbára mint drótosok külországokba vándorolnak. – Határa csupa irtványokból áll, s legjobban burgonyát és zabot terem. A helységnek és uradalomnak van erdeje, de nem sok. Birja h. Eszterházy, s a bicsei uradalomhoz tartozik. Ut. p. Zsolna.[3]

A trianoni békéig Trencsén vármegye Nagybiccsei járásához tartozott.

A drótos mesterség a modern időkben elhalt, mivel nem volt rá igény. A régi hagyományokat 1992-ben elevenítették fel. 1996-tól a mesterséget az iskolában is elkezdték újra tanítani, az iskolánál múzeum is épült, ahol a drótosság legszebb alkotásai is láthatók. A falu központjában ma drótos restaurátor műhely működik.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 3832, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 2096 lakosából 2071 szlovák volt.

2011-ben 1961 lakosából 1920 szlovák volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Római katolikus temploma eredetileg 18. századi, a 19. század második felében és 1927-ben átépítették.
  • Utikápolnája és a benne álló szobor 18. századi.
  • Az iskolánál helytörténeti múzeum létesült, melyben a helyi kézművesek alkotásai is megtekinthetők.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. május 8.)

Külső hivatkozások

[szerkesztés]