Majosfalva
| Majosfalva (Mojš) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Zsolnai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1419 |
| Polgármester | Štefan Svetko |
| Irányítószám | 010 01 |
| Körzethívószám | 041 |
| Forgalmi rendszám | ZA |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1086 fő (2017. dec. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 256 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 346 m |
| Terület | 2,59 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Majosfalva
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 49° 12′ 00″, k. h. 18° 49′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 12′ 00″, k. h. 18° 49′ 00″ | |
| Majosfalva weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Majosfalva témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Majosfalva (1899-ig Moys, szlovákul Mojš) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Zsolnától 10 km-re keletre, a Vág jobb partján fekszik.
Története[szerkesztés]
1419-ben "Vasarfalva", 1438-ban "Vassanfalua", illetve "Mayusfalwa" néven említik. 1504-ben "Moysfalwa", 1526-ban "Moys" alakban tűnik fel az oklevelekben. Neve a régi magyar Mojs személynévből származik. A Mojs és a Záborszky család birtoka volt. 1598-ban 8 háza volt. 1720-ban 9 adózó portát számláltak. 1784-ben 26 házában 33 család és 189 lakos élt. 1828-ban 26 háza és 267 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.
Vályi András szerint "MOJS. Tót falu Trentsén Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Tepliczának szomszédságában, és annak filiája, határja jó, vagyonnyai külömbfélék."[2]
Fényes Elek szerint "Moys, tót falu, Trencsén vármegyében, a Vágh jobb partján, egy szép termékeny sikságon: 248 kath., 4 zsidó lak. F. u. többen. Ut. postája Trencsén."[3]
A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1880-ban 226 lakosából 202 szlovák, 16 német, 3 magyar anyanyelvű és 5 csecsemő volt.
1910-ben 305 lakosából 302 szlovák, 2 német és 1 magyar nemzetiségű volt.
2001-ben 474 lakosából 473 szlovák volt.
2011-ben 662 lakosából 632 szlovák volt.
Híres személyek[szerkesztés]
- Itt született 1803-ban Majorszky János bölcseleti és jogi doktor, ügyvéd.
- Innen származtatják Moys nádor családját.[4] Két Moys (Mojs) nádor is szolgálta a királyt, I. Mojs (1229-1230) és II. Mojs (1270-1272). Leszármazási táblájuk megtalálható a wikibooks ban. Lásd még: Horkowics-Kovács[5]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Klasszicista kúriája a 19. század elején épült.
Források[szerkesztés]
- ↑ Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Matching family tree. geni.com. (Hozzáférés: 2016. február 1.)
- ↑ Dr. Horkowics-Kovács János: Az árpádházi királyok ma. Magatartástudományi Intézet. (Hozzáférés: 2016. február 1.)
