Alsóricsó
| Alsóricsó (Dolný Hričov) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Zsolnai |
| Turisztikai régió | Felső-Vágmente |
| Rang | község |
| Polgármester | Peter Zelník |
| Irányítószám | 013 41 |
| Körzethívószám | 041 |
| Forgalmi rendszám | ZA |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1516 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 122 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 316 m |
| Terület | 12,45 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Alsóricsó
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 49° 14′, k. h. 18° 38′Koordináták: é. sz. 49° 14′, k. h. 18° 38′ | |
| Alsóricsó weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alsóricsó témájú médiaállományokat. | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Alsóricsó (1899-ig Alsó-Hricsó, szlovákul Dolný Hričov) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Zsolnától 8 km-re nyugatra a Biccsei-völgyben fekszik, Felsőricsó közelében.
Története[szerkesztés]
Ricsó már 1208-ban „Rizoi” alakban szerepel oklevélben. Alsóricsó falut 1282-ben Inferior Hericou néven említik először, a közeli Ricsó várának szolgálófalujaként keletkezett a 13. század közepén. Kezdetben egyházi, majd királyi birtok, később a nagybiccsei uradalommal együtt Eszterházy Antal a birtokosa. 1598-ban 30 adózó portája volt. A 18. század elején a ricsói vár leégett. 1720-ban 20 adóegység volt a településen. 1784-ben 81 házában 98 családban 547 lakos élt. 1828-ban 70 háza és 637 lakosa volt. 1831-ben a falut súlyos kolerajárvány pusztította.
Vályi András szerint „Alsó, Felső, és Podhrágy Hricsó. Tót faluk Trentsén Várm. földes Urok H. Eszterházy Uraság, lakosaik katolikusok, fekszenek Vág vize mellett, Zolnához 1 mértföldnyire, Podhrágynak szomszédságában, földgyeik a’ síkon termékenyek, legelőjök jó, fájok van elég, piatzozások közel.”[2]
Fényes Elek szerint „Hrissó (Alsó), tót falu, Trencsén vmegyében, a Vágh bal partján. Lakja 626 kath. Van kath. paroch. temploma, és egy nagy vendégfogadója a Sziléziába vivő országutban. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Zsolna.”[3]
A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Vágbesztercei járásához tartozott. 1921-ben egy tűzvészben a falu fele leégett.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 590, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 1454 lakosából 1440 szlovák volt.
2011-ben 1516 lakosából 1453 szlovák volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Legrégibb fennmaradt épülete a 13.-14. században épített Szent Mihály tiszteletére szentelt római katolikus templom. 1820-ban mellékhajóval bővítették.
- Kastélyát 1566-ban építették, ma kulturális célokat szolgál.
- Határában egy bizarr sziklaalakzat, a ricsói tű található.
Források[szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk[szerkesztés]
|
