Felsővisnyó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Felsővisnyó (Višňové)
Visnove 3.jpg
Felsővisnyó címere
Felsővisnyó címere
Felsővisnyó zászlaja
Felsővisnyó zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásZsolnai
Rang község
Első írásos említés 1393
Polgármester Marcela Halaganová
Irányítószám 013 23
Körzethívószám 041
Forgalmi rendszám ZA
Népesség
Teljes népesség2835 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség173 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság448 m
Terület15,17 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsővisnyó (Szlovákia)
Felsővisnyó
Felsővisnyó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 09′ 46″, k. h. 18° 46′ 42″Koordináták: é. sz. 49° 09′ 46″, k. h. 18° 46′ 42″
Felsővisnyó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsővisnyó témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsővisnyó (szlovákul Višňové) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban. 2011-ben 2620 lakosából 2546 fő szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

A Zsolnai-medencében, Zsolnától 6 km-re délkeletre, a Rosinka patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

1393-ban "posessio Vysnew" alakban említik először. 1438-ban "Wyssnova", 1439-ben "Felfalu", 1474-ben "Wysnyewe", 1598-ban "Wysnowe" alakban szerepel az oklevelekben. Részben a litvai, részben a sztrecsnói uradalom része volt. Régi templomát 1514-ben építették gótikus stílusban. 1550 körül a község lakói protestánsok lettek. 1598-ban 24 háza, 1720-ban 25 adózó háztartása volt. 1784-ben 95 házában 115 családban 821 lakos élt. 1828-ban 92 háza és 1113 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak. Temploma az itt történt csodás gyógyulások hírére már a 17. század végén ismert zarándokhely volt, 1714-ben már egy kis könyvecske is megjelent róla, melyet a szomszédos Harmatos plébánosa írt. A régi templom a 18. századra szűknek bizonyult a zarándokok seregéhez, ezért 1782-re felépült a mai kéttornyú kegytemplom.

Vályi András szerint "VISNYOVE. Tót falu Trentsén Várm. lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik a’ Lietavai Uradalomban; földgye nem igen termékeny, legelője, fája van. " [2]

Fényes Elek szerint "Visnyove, Trencsén vm. tót f. közel Turócz vármegye széléhez. Számlál 1092 kath., 12 zsidó lak. Az idevaló kat. paroch. templomban felállitott Bold. Szüz Mária képéhez nagy bucsujárások történnek; továbbá az itteni hegyekben ezüst és arany érereknek nyomaira akadni; mész pedig igen jó égettetik. F. u. a lietavai uradalom. Ut. p. Zsolna."[3]

1910-ben 1324, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Vágbesztercei járásához tartozott. 1980 és 1991 között Zsolna város része volt.

2001-ben 2477 lakosából 2432 fő szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Miklós tiszteletére 1769 és 1782 között barokk stílusban emelt temploma Északnyugat-Szlovákia leglátogatottabb zarándokhelye, ahova minden év első júliusi hétvégéjén zarándokok ezrei érkeznek. A templom Mária-szobra csodatevő hírében áll.
  • Kúria a 18. század végéről.
  • Klasszicista kúria a 19. század közepéről.
  • A falu végén festő völgyben található a visnyói barlang. A 37 m hosszú barlang ismert geológiai és geomorfológiai látványosság.

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons:Category:Višňové, Žilina District
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsővisnyó témájú médiaállományokat.