Kenyered
| Kenyered (Kunerad) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Zsolnai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1490 | ||
| Polgármester | Monika Kavecká | ||
| Irányítószám | 013 13 | ||
| Körzethívószám | 041 | ||
| Forgalmi rendszám | ZA | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1050 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 42 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 499 m | ||
| Terület | 22,94 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 05′ 57″, k. h. 18° 42′ 38″49.099167°N 18.710556°EKoordináták: é. sz. 49° 05′ 57″, k. h. 18° 42′ 38″49.099167°N 18.710556°E | |||
| Kenyered weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kenyered témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Kenyered (szlovákul Kunerad) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Zsolnától 16 km-re délre, a Bisztricska-patak völgyében fekszik.
Története
[szerkesztés]A település Kővágás határában erdőirtással keletkezett. Neve személynévi eredetű, a Konerad név először 1331-ben bukkan fel írott forrásban. A község első említése 1490-ben „Hynyarad” alakban történik, a Paraznói és Athalmy családok birtoka volt. A 16. század első felében a Hranostaj és a turóci Lehoczky családok zálogbirtoka. 1543-ban 10 család lakott a településen, ebből a bírón kívül 5 zsellér, a családok közül kettő német nevű volt. 1598-ban 12 ház állt a településen. 1707-ben 2 jobbágytelek és 3 zsellérház állt a faluban. 1720-ban az adóösszeírás egy malmot és 8 adózó lakost említ. 1784-ben 32 házában 35 család és 207 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KUNYERAD. Allersdorf. Elegyes tót falu Trentsén Várm. földes Urai Motesiczky, és több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Konszkához nem meszsze, mellynek filiája, határja sovány, vagyonnyai fogyatkozásokat szenyvednek.”[2]
1828-ban a falu 33 házát 309-en lakták. 1831-ben a Benyovszky, Huljak, Motesici, Sobek és Uhliarik családoknak voltak itt birtokaik. A község lakói mezőgazdasággal, állattartással, erdei munkákkal foglalkoztak, illetve a kőbányában dolgoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kunyerád, Trencsén m. tót f., Konszko filial. Lakja 317 kath., 12 zsidó; fenyves erdeje derék, de földje sovány. F. u. többen.”[3]
1873-ban Popper Lipót birtokát a német Ballestrem Ferenc gróf vásárolta meg. A falu iskolája 1912-ben épült. A gróf 1914 és 1916 között pompás vadászkastélyt épített a birtokon. A trianoni diktátumig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott.
A szlovák nemzeti felkelés idején élénk partizántevékenység folyt a környéken. A Ballestrem család 1946-ig maradt a kastély birtokosa, melyet ezután államosítottak.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 409, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 908 lakosából 905 szlovák volt.
2011-ben 967 lakosából 924 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A falutól 2 km-re délkeletre található vadászkastélyát 1916-ban gróf Ballestrem építtette. A második világháború idején a Štefanik partizáncsoport állomásozott benne, ezért a németek 1944. szeptember 25-én felgyújtották. 1974-re állították helyre eredeti állapotában.
- A Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1986 és 1990 között épült.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
A Zsolnai járás települései | ||
|---|---|---|
Zsolna (Žilina) | ||
|  | |
