Kenyered
| Kenyered (Kunerad) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Zsolnai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1490 |
| Polgármester | Monika Kavecká |
| Irányítószám | 013 13 |
| Körzethívószám | 041 |
| Forgalmi rendszám | ZA |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1044 fő (2017. dec. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 42 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 499 m |
| Terület | 22,94 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Kenyered
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 49° 15′ 54″, k. h. 18° 42′ 38″Koordináták: é. sz. 49° 15′ 54″, k. h. 18° 42′ 38″ | |
| Kenyered weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kenyered témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Kenyered (szlovákul Kunerad) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban. 2011-ben 967 lakosából 924 szlovák volt.
Fekvése[szerkesztés]
Zsolnától 16 km-re délre a Bisztricska-patak völgyében fekszik.
Története[szerkesztés]
A település Kővágás határában erdőirtással keletkezett. Neve személynévi eredetű, a Konerad név először 1331-ben bukkan fel írott forrásban. A község első említése 1490-ben "Hynyarad" alakban történik, a Paraznói és Athalmy családok birtoka volt. A 16. század első felében a Hranostaj és a turóci Lehoczky családok zálogbirtoka. 1543-ban 10 család lakott a településen, ebből a bírón kívül 5 zsellér, a családok közül kettő német nevű volt. 1598-ban 12 ház állt a településen. 1707-ben 2 jobbágytelek és 3 zsellérház állt a faluban. 1720-ban az adóösszeírás egy malmot és 8 adózó lakost említ. 1784-ben 32 házában 35 család és 207 lakos élt. 1828-ban 33 ház és 309 lakos volt a faluban. 1831-ben a Benyovszky, Huljak, Motesici, Sobek és Uhliarik családoknak voltak itt birtokaik. A község lakói mezőgazdasággal, állattartással, erdei munkákkal foglalkoztak, illetve a kőbányában dolgoztak. 1873-ban Popper Lipót birtokán a német Ballestrem Ferenc gróf vásárolta meg, aki 1914 és 1916 között pompás vadászkastély épített a birtokon. A család 1946ig maradt a kastély birtokosa, melyet ezután államosítottak. A falu iskolája 1912-ben épült.
Vályi András szerint "KUNYERAD. Allersdorf. Elegyes tót falu Trentsén Várm. földes Urai Motesiczky, és több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Konszkához nem meszsze, mellynek filiája, határja sovány, vagyonnyai fogyatkozásokat szenyvednek."[2]
Fényes Elek szerint "Kunyerád, Trencsén m. tót f., Konszko filial. Lakja 317 kath., 12 zsidó; fenyves erdeje derék, de földje sovány. F. u. többen."[3]
1910-ben 409, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott. A szlovák nemzeti felkelés idején élénk partizántevékenység folyt a környéken.
2001-ben 908 lakosából 905 szlovák volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- A falutól 2 km-re délkeletre található vadászkastélyát 1916-ban gróf Ballestrem építtette. A második világháború idején a Štefanik partizáncsoport állomásozott benne, ezért a németek 1944. szeptember 25-én felgyújtották. 1974-re állították helyre eredeti állapotában.
- A Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1986 és 1990 között épült.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Hivatalos oldal
- Községinfó
- Kenyered Szlovákia térképén
- A kenyeredi vadászkastély ismertetője
- E-obce.sk
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
