Karasznyán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Karasznyán (Krasňany)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásZsolnai
Rangközség
Első írásos említés1354
PolgármesterMiroslav Bielka
Irányítószám013 03
Körzethívószám041
Forgalmi rendszámZA
Népesség
Teljes népesség1614 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség94 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság383 m
Terület15,17 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 12′ 47″, k. h. 18° 53′ 17″Koordináták: é. sz. 49° 12′ 47″, k. h. 18° 53′ 17″
Karasznyán weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Karasznyán témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Karasznyán (szlovákul Krasňany) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Zsolnától 12 km-re keletre fekszik.

Története[szerkesztés]

A község területén már a 8. században szláv település volt, ezt bizonyítják a határában megtalált sírok.

A mai települést a német jog alapján alapították. 1354-ben „Karazna” néven említik először, a közeli Óvár uradalmához tartozott. 1434-ben „Crasna”, 1439-ben „Kraznane” alakban látjuk. Mátyás király a liptószentmiklósi Pongrácz családnak adta. 1511-ben „Kraznany” néven említik. A faluban a mai kastély helyén egy 1561-ben már említett reneszánsz nemesi kúria állt. 1598-ban 14 háza volt. A kúria 1654-ben leégett. A 17.-18. században határában mészégető kemencék és vaskohók működtek. 1720-ban uradalmi major volt a helyén. 1784-ben 53 házában 63 családban 338 lakos élt itt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KRASZNANI. Tót falu Trentsén Várm. földes Urai Gróf Pongrácz, és Lusinszky Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Zolnához más fél mértföldnyire, ’s az Uraságoknak épűleteikkel díszesíttetik, határja középszerű.[2]

1828-ban 56 háza és 466 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a településről: „Krasznyán, Trencsén m. tót falu, Varinhoz 1 fertály. Lakja 469 kath., 16 zsidó. Határa elég termékeny rozsra és árpára; erdeje derék. Van egy csinos urasági kastélya is. F. u. gr. Pongrácz, és b. Luzsinszky család. Ut. p. Zsolna.[3]

A trianoni diktátumig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 566, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1202 lakosából 1188 szlovák volt.

2011-ben 1430 lakosából 1236 szlovák.

Neves személyek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A falu közepén áll nagy parkkal övezett várkastélya, amely 1667 és 1678 között épült a korábbi kastély helyén. A 18. században bővítették, majd 1898 és 1912 között teljesen felújították. A régi kastélyból máig fennmaradt a keresztboltozat és a reneszánsz portál.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. október 19.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]