Karasznyán
Karasznyán (Krasňany) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Zsolnai |
Járás | Zsolnai |
Rang | község |
Első írásos említés | 1354 |
Polgármester | Miroslav Bielka |
Irányítószám | 013 03 |
Körzethívószám | 041 |
Forgalmi rendszám | ZA |
Népesség | |
Teljes népesség | 1614 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 94 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 383 m |
Terület | 15,17 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 49° 12′ 47″, k. h. 18° 53′ 17″49.213056°N 18.888056°EKoordináták: é. sz. 49° 12′ 47″, k. h. 18° 53′ 17″49.213056°N 18.888056°E | |
Karasznyán weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Karasznyán témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Karasznyán (szlovákul Krasňany) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Zsolnától 12 km-re keletre fekszik.
Története
[szerkesztés]A község területén már a 8. században szláv település volt, ezt bizonyítják a határában megtalált sírok.
A mai települést a német jog alapján alapították. 1354-ben „Karazna” néven említik először, a közeli Óvár uradalmához tartozott. 1434-ben „Crasna”, 1439-ben „Kraznane” alakban látjuk. Mátyás király a liptószentmiklósi Pongrácz családnak adta. 1511-ben „Kraznany” néven említik. A faluban a mai kastély helyén egy 1561-ben már említett reneszánsz nemesi kúria állt. 1598-ban 14 háza volt. A kúria 1654-ben leégett. A 17.-18. században határában mészégető kemencék és vaskohók működtek. 1720-ban uradalmi major volt a helyén. 1784-ben 53 házában 63 családban 338 lakos élt itt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KRASZNANI. Tót falu Trentsén Várm. földes Urai Gróf Pongrácz, és Lusinszky Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Zolnához más fél mértföldnyire, ’s az Uraságoknak épűleteikkel díszesíttetik, határja középszerű.”[2]
1828-ban 56 háza és 466 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a településről: „Krasznyán, Trencsén m. tót falu, Varinhoz 1 fertály. Lakja 469 kath., 16 zsidó. Határa elég termékeny rozsra és árpára; erdeje derék. Van egy csinos urasági kastélya is. F. u. gr. Pongrácz, és b. Luzsinszky család. Ut. p. Zsolna.”[3]
A trianoni diktátumig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 566, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 1202 lakosából 1188 szlovák volt.
2011-ben 1430 lakosából 1236 szlovák.
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt született 1837-ben Pongrácz Adolf választott püspök.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A falu közepén áll nagy parkkal övezett várkastélya, amely 1667 és 1678 között épült a korábbi kastély helyén. A 18. században bővítették, majd 1898 és 1912 között teljesen felújították. A régi kastélyból máig fennmaradt a keresztboltozat és a reneszánsz portál.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. október 19.)
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Községinfó
- Karasznyán Szlovákia térképén
- A kastély képes ismertetője
- Karasznyán kastélya Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Az SK Krasňany labdarúgócsapatának honlapja
- Alapinformációk
- Képek a kastélyról
- E-obce.sk