Karasznyán
| Karasznyán (Krasňany) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Zsolnai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1354 |
| Polgármester | Miroslav Bielka |
| Irányítószám | 013 03 |
| Körzethívószám | 041 |
| Forgalmi rendszám | ZA |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1538 fő (2017. dec. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 94 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 383 m |
| Terület | 15,17 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Karasznyán
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 49° 12′ 19″, k. h. 18° 53′ 08″Koordináták: é. sz. 49° 12′ 19″, k. h. 18° 53′ 08″ | |
| Karasznyán weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Karasznyán témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Karasznyán (szlovákul Krasňany) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Zsolnától 12 km-re keletre fekszik.
Története[szerkesztés]
A község területén már a 8. században szláv település volt, ezt bizonyítják a határában megtalált sírok. A mai települést a német jog alapján alapították. 1354-ben "Karazna" néven említik először, a közeli Óvár uradalmához tartozott. 1434-ben "Crasna", 1439-ben "Kraznane", 1511-ben "Kraznany" néven említik. Mátyás király a liptószentmiklósi Pongrácz családnak adta. A faluban a mai kastély helyén egy 1561-ben már említett reneszánsz nemesi kúria állt, amely 1654-ben leégett. 1598-ban 14 háza volt. 1720-ban uradalmi major volt a helyén. 1784-ben 53 házában 63 családban 338 lakos élt itt. 1828-ban 56 háza és 466 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A 17. - 18. században határában mészégető kemencék és vaskohók működtek.
Vályi András szerint "KRASZNANI. Tót falu Trentsén Várm. földes Urai Gróf Pongrácz, és Lusinszky Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Zolnához más fél mértföldnyire, ’s az Uraságoknak épűleteikkel díszesíttetik, határja középszerű."[2]
Fényes Elek geográfiai szótárában "Krasznyán, Trencsén m. tót falu, Varinhoz 1 fertály. Lakja 469 kath., 16 zsidó. Határa elég termékeny rozsra és árpára; erdeje derék. Van egy csinos urasági kastélya is. F. u. gr. Pongrácz, és b. Luzsinszky család. Ut. p. Zsolna." [1] Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 566, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 1202 lakosából 1188 szlovák volt.
2011-ben 1430 lakosából 1236 szlovák volt.
Neves személyek[szerkesztés]
- Itt született 1837-ben Pongrácz Adolf választott püspök.
Nevezetességei[szerkesztés]
- A falu közepén áll nagy parkkal övezett várkastélya, amely 1667 és 1678 között épült a korábbi kastély helyén. A 18. században bővítették, majd 1898 és 1912 között teljesen felújították. A régi kastélyból máig fennmaradt a keresztboltozat és a reneszánsz portál.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Községinfó
- Karasznyán Szlovákia térképén
- A kastély képes ismertetője
- Karasznyán kastélya Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Az SK Krasňany labdarúgócsapatának honlapja
- Alapinformációk
- Képek a kastélyról
- E-obce.sk
|
