Karasznyán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Karasznyán (Krasňany)
Krasňany, kaštiel.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásZsolnai
Rang község
Első írásos említés 1354
Polgármester Miroslav Bielka
Irányítószám 013 03
Körzethívószám 041
Forgalmi rendszám ZA
Népesség
Teljes népesség 1430 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség94 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság383 m
Terület15,17 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Karasznyán (Szlovákia)
Karasznyán
Karasznyán
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 12′ 19″, k. h. 18° 53′ 08″Koordináták: é. sz. 49° 12′ 19″, k. h. 18° 53′ 08″
Karasznyán weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Karasznyán témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Karasznyán (szlovákul Krasňany) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Zsolnától 12 km-re keletre fekszik.

Története[szerkesztés]

A község területén már a 8. században szláv település volt, ezt bizonyítják a határában megtalált sírok. A mai települést a német jog alapján alapították. 1354-ben "Karazna" néven említik először, a közeli Óvár uradalmához tartozott. 1434-ben "Crasna", 1439-ben "Kraznane", 1511-ben "Kraznany" néven említik. Mátyás király a liptószentmiklósi Pongrácz családnak adta. A faluban a mai kastély helyén egy 1561-ben már említett reneszánsz nemesi kúria állt, amely 1654-ben leégett. 1598-ban 14 háza volt. 1720-ban uradalmi major volt a helyén. 1784-ben 53 házában 63 családban 338 lakos élt itt. 1828-ban 56 háza és 466 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A 17. - 18. században határában mészégető kemencék és vaskohók működtek.

Vályi András szerint "KRASZNANI. Tót falu Trentsén Várm. földes Urai Gróf Pongrácz, és Lusinszky Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Zolnához más fél mértföldnyire, ’s az Uraságoknak épűleteikkel díszesíttetik, határja középszerű."[2]

Fényes Elek geográfiai szótárában "Krasznyán, Trencsén m. tót falu, Varinhoz 1 fertály. Lakja 469 kath., 16 zsidó. Határa elég termékeny rozsra és árpára; erdeje derék. Van egy csinos urasági kastélya is. F. u. gr. Pongrácz, és b. Luzsinszky család. Ut. p. Zsolna." [1]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 566, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1202 lakosából 1188 szlovák volt.

2011-ben 1430 lakosából 1236 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A falu közepén áll nagy parkkal övezett várkastélya, amely 1667 és 1678 között épült a korábbi kastély helyén. A 18. században bővítették, majd 1898 és 1912 között teljesen felújították. A régi kastélyból máig fennmaradt a keresztboltozat és a reneszánsz portál.

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]