Rajecfürdő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Rajecfürdő (Rajecké Teplice)
A tó körüli park.
A tó körüli park.
Rajecfürdő címere
Rajecfürdő címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásZsolnai
Rang város
Első írásos említés 1376
Polgármester Katarína Hollá
Irányítószám 013 13
Körzethívószám 041
Forgalmi rendszám ZA
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség2833 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség239 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság411 m
Terület11,85 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rajecfürdő (Szlovákia)
Rajecfürdő
Rajecfürdő
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 07′ 30″, k. h. 18° 41′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 07′ 30″, k. h. 18° 41′ 00″
Rajecfürdő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rajecfürdő témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Rajecfürdő (szlovákul Rajecké Teplice) üdülőtelepülés Szlovákiában, a Zsolnai kerület Zsolnai járásában. Palosnya tartozik hozzá.

Fekvése[szerkesztés]

Zsolnától 12 km-re délnyugatra sziklákkal övezett festői völgykatlanban fekszik. Üdülőváros és gyógyfürdő 38 °C-os melegforrásokkal. Már a kora középkorban ismert volt. Kádfürdője és strandfürdője van.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevének előtagja Rajec közelségére (szlovák rajec = ’kis édenkert’), utótagja pedig a településrész jellegére, fürdőjére utal.

Története[szerkesztés]

1376-ban Nagy Lajos király oklevelében Tapolcha néven említik először. Ebben az időben az egész Rajec-völgy a lietavai váruradalomhoz tartozott. 1496-ban a Szapolyaiak birtokaként "possessio Toplycza" néven szerepel. Néhány jobbágycsalád lakta, akik földműveléssel, állattartással és favágással foglalkoztak. Később malmot és fűrésztelepet is említenek itt. Birtokosai a Szapolyaiak után Kosztka Miklós, majd 1558-tól Thurzó Ferenc lettek. Thurzó Ferenc után 1585-ben fia, György örökölte a birtokot. A Thurzók jól ismerték a Rajec-völgy gyógyforrásait és ők voltak azok, akik a fürdő kiépítésébe belekezdtek. 1610-ben megépült az első kőépület 7 vendégszobával. A nádor, aki maga is krónikus isiászban szenvedett gyakran látogatta a fürdőt. Halála után örökségét felosztották és a fürdő is rossz állapotba került. A fürdőélet csak a 18. század végén pezsdült fel újra, amikor új fürdőépület és medencék épültek.

1793-ban megtörtént a gyógyvíz első elemzése is. 1784-ben 4 házában 5 családban 27 lakos élt. 1828-ban 8 háza és 89 lakosa volt. A fürdő megújítása és további kiépítése a 19. században is folytatódott. 1858-ban már 80 állandó vendég szállhatott meg. Tovább folytatódott az épületek és parkok építése. A fejlődés 1889-ben különösen nagy lendületet kapott, amikor Károly Lajos főherceg és felesége ide látogatott. 1899-ben megépült a Zsolna és Rajec közötti vasútvonal, ami megkönnyítette megközelítését. A második világháború alatt súlyos harcok folytak területén. A háború után termálvizes úszómedence épült és a tavat alakították ki gyógyászati célokra. A környező parkosított területeket is megnyitották a nyilvánosság előtt. A fürdőtelep 1951-ben lett önálló község, addig Kunfalvához tartozott. 1959-ben hivatalosan is fürdőhellyé nyilvánították, az 1960-as árvízben súlyos károkat szenvedett. 1989-ben kapott városi címet.

Népessége[szerkesztés]

2011-ben 2833 lakosából 2730 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Gyógyforrásai évszázadok óta ismertek. 1500 m mélységből öt 38 fokos gyógyforrás tör fel, mely idegrendszeri és mozgásszervi panaszok enyhítésére alkalmas. Mai fürdőépülete 1932-ben épült.
  • A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1909-ben épült neogótikus stílusban, Batthyány Vilmos nyitrai püspök szentelte fel augusztus 15-én.
  • Laura termálfürdő.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf

Külső hivatkozások[szerkesztés]