Zsolnaerdőd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Zsolnaerdőd (Podhorie)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásZsolnai
Turisztikai régióFelső-Vágmente
Rang község
Első írásos említés 1393
Polgármester Anton Chobot
Irányítószám 013 18
Körzethívószám 041
Forgalmi rendszám ZA
Népesség
Teljes népesség 811 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség126 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság460 m
Terület6,42 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zsolnaerdőd (Szlovákia)
Zsolnaerdőd
Zsolnaerdőd
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 10′ 20″, k. h. 18° 38′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 10′ 20″, k. h. 18° 38′ 30″
Zsolnaerdőd weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Zsolnaerdőd (1899-g Podhorje, szlovákul Podhorie) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban. 2011-ben 811 lakosából 802 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Zsolnától 9 km-re délnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést 1393-ban "Pothora" néven említik először. 1474-ben "Podhore", 1598-ban "Podhory" alakban szerepel a korabeli forrásokban. A zsolnalitvai váruradalomhoz tartozott. 1598-ban 12 ház állt a faluban. 1720-ban 12 adózója volt. 1784-ben 44 házában 60 családban 270 lakos élt. 1828-ban 42 háza és 329 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint " PODHORJE. Tót falu Trentsén Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Lietavának szomszédságában, mellynek filiája, határbéli földgye közép termékenységű, második osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint " Podhorje, (Lietava), tót falu, Trencsén vmegyében, 312 kath., 8 zsidó lak. A lietavai uradalom birja. Ut. p. Zsolna."[3]

1910-ben 364, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott.

2001-ben 739 lakosából 734 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.