Kővágás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Kővágás (Kamenná Poruba)
Kamenna Poruba zo Sokola.JPG
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásZsolnai
Turisztikai régióFelső-Vágmente
Rang község
Első írásos említés 1368
Polgármester Štefan Kasman
Irányítószám 013 14
Körzethívószám 041
Forgalmi rendszám ZA
Népesség
Teljes népesség 1823 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség129 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság485 m
Terület14,18 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kővágás (Szlovákia)
Kővágás
Kővágás
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 05′ 20″, k. h. 18° 41′ 12″Koordináták: é. sz. 49° 05′ 20″, k. h. 18° 41′ 12″
Kővágás weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kővágás témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kővágás (1899-ig Kőporuba, szlovákul Kamenná Poruba) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban. 2011-ben 1823 lakosából 1793 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Zsolnától 16 km-re délnyugatra, Rajecfürdőtől 4 km-re délre fekszik.

Története[szerkesztés]

1368-ban a nyitrai konvent oklevelében "Stephanburbaya" néven említik először a közeli Alsóosztorány templomának alapításával kapcsolatban. Ekkor egy bizonyos István birtoka volt, később a Kardos család a birtokosa. Temploma a 14. században már állt és a 19. század közepén pusztult el. 1511-ben szerepel mai nevén először Kewporuba alakban. 1543-ban 13 földműves, 10 zsellér és két bíró lakta. A 15. század végén a Paraznói család birtoka. 1490-ben Paraznói Péter a birtok felét végrendeletileg az elefánti Keresztelő Szent János pálos kolostorra hagyta. 1523-ban a Paraznóiak 5 jobbágytelekt az Egressy családnak adtak zálogbirtokul. 1535-ben tűnik fel a helyi birtokos Porubai család. A 17. század végén egy része a zsolnai jezsuiták birtoka lett. Az 1688-as urbárium megemlíti a falu bíráját Porubai Jánost. Rajta kívül 3 jobbágy és 4 zsellércsalád élt a községben. 1707-ben Kőporubának 6 és fél jobbágytelke, 14 zsellértelke volt. 1720-ban 15 adózó telke volt. 1784-ben 81 házában 105 család és 652 lakos, 1828-ban 102 házában 709 lakos élt. Iskoláját 1798-ban az egyházi vizitáció során említik.

Vályi András szerint "Kő Porubának pedig földes Ura Szerdahelyi, és több Uraságok, ez fekszik Konszkához közel, mellynek filiája, lakosai katolikusok, határbéli földgyeik olly minéműségűek, mint Nagy-Podrágyé, második osztálybéliek." [1]

Fényes Elek szerint "Kő-Poruba, tót falu, Trencsén vmegyében, 822 kath., 4 evang., 29 zsidó lak. Filial. templom. Hegyes, erdős, sovány határral. F. u. többen. Ut. p. Zsolna." [2]

1910-ben 677, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott.

2001-ben 1780 lakosából 1775 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf

Külső hivatkozások[szerkesztés]