Kővágás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kővágás (Kamenná Poruba)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásZsolnai
Rangközség
Első írásos említés1368
PolgármesterŠtefan Kasman
Irányítószám013 14
Körzethívószám041
Forgalmi rendszámZA
Népesség
Teljes népesség1856 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség129 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság485 m
Terület14,18 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 04′ 33″, k. h. 18° 41′ 08″Koordináták: é. sz. 49° 04′ 33″, k. h. 18° 41′ 08″
Kővágás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kővágás témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kővágás (1899-ig Kőporuba, szlovákul Kamenná Poruba) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Zsolnától 16 km-re délnyugatra, Rajecfürdőtől 4 km-re délre fekszik.

Története[szerkesztés]

1368-ban a nyitrai konvent oklevelében „Stephanburbaya” néven említik először a közeli Alsóosztorány templomának alapításával kapcsolatban. Ekkor egy bizonyos István birtoka volt, később a Kardos család a birtokosa. Temploma a 14. században már állt. A 15. század végén a Paraznói család birtoka. 1490-ben Paraznói Péter a birtok felét végrendeletileg az elefánti Keresztelő Szent János pálos kolostorra hagyta. 1511-ben szerepel mai nevén először „Kewporuba” alakban. 1523-ban a Paraznóiak 5 jobbágytelket az Egressy családnak adtak zálogbirtokul. 1535-ben tűnik fel a helyi birtokos Porubai család. 1543-ban 13 földműves, 10 zsellér és két bíró lakta.

A 17. század végén egy része a zsolnai jezsuiták birtoka lett. Az 1688-as urbárium megemlíti a falu bíráját: Porubai Jánost. Rajta kívül 3 jobbágy és 4 zsellércsalád élt a községben. 1707-ben Kőporubának 6 és fél jobbágytelke, 14 zsellértelke volt. 1720-ban 15 adózó telekkel rendelkezett. 1784-ben 81 házában 105 család és 652 lakos élt. Iskoláját 1798-ban az egyházi vizitáció során említik.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Kő Porubának pedig földes Ura Szerdahelyi, és több Uraságok, ez fekszik Konszkához közel, mellynek filiája, lakosai katolikusok, határbéli földgyeik olly minéműségűek, mint Nagy-Podrágyé, második osztálybéliek.[2]

1828-ban 102 házában 709 lakos élt. Temploma a 19. század közepén pusztult el.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kő-Poruba, tót falu, Trencsén vmegyében, 822 kath., 4 evang., 29 zsidó lak. Filial. templom. Hegyes, erdős, sovány határral. F. u. többen. Ut. p. Zsolna.[3]

A trianoni diktátumig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 677, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1780 lakosából 1775 szlovák volt.

2011-ben 1823 lakosából 1793 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. október 6.)
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. október 6.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]