Litvailló
| Litvailló (Lietavská Lúčka) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Zsolnai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1393 |
| Polgármester | Marian Sliviak |
| Irányítószám | 013 11 |
| Körzethívószám | 041 |
| Forgalmi rendszám | ZA |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1878 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 267 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 363 m |
| Terület | 6,50 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Litvailló
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 49° 10′ 30″, k. h. 18° 43′ 15″Koordináták: é. sz. 49° 10′ 30″, k. h. 18° 43′ 15″ | |
| Litvailló weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Litvailló témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Litvailló (szlovákul Lietavská Lúčka, 1910-ig Illove) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban. Litvailló és Litvamező települések egyesítése.
Fekvése[szerkesztés]
Zsolnától 4 km-re délre fekszik.
Története[szerkesztés]
Litvamezőt 1393-ban "Luchka" alakban említik először. A későbbiekben 1474-ben "Lwchka", 1598-ban "Luczka" alakban szerepel az írott forrásokban. Litva várának uradalmához tartozott. 1598-ban 38 házában 41 család és 244 lakos élt. 1828-ban 29 háza és 327 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, gyümölcstermesztéssel, méhészettel foglalkoztak. Cementgyára 1901-től működik.
Vályi András szerint "Lucska Lietava. Elegyes tót falu Trentsén Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Lietava hajdani nevezetes Vár alatt, ’s a’ birtokos Uraknak épűleteik által jelesíttetik, földgye termékeny, legelője, erdeje is van." [2]
Fényes Elek szerint "Lucska (Lieteva), tót falu, Trencsén vmegyében, 295 kath., 4 evang., 3 zsidó lak. A lietavai uradalom birja. Ut. p. Trencsén."[3]
Litvailló 1439-től szerepel a forrásokban. Sztrecsény várának uradalmához tartozott. 1598-ban hat ház állt a faluban. 1720-ban négy adózó portája volt. 1784-ben 18 házában ugyanennyi családban 149 lakosa élt. 1828-ban 17 háza és 165 lakosa volt.
Vályi András szerint "ILLOVE. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Porubka mellett, legelője, fája van, piatzozása is." [2]
Fényes Elek szerint "Illove, tót falu, Trencsén vmegyében, ut. p. Zsolnához délre 1 1/2 órányira, egy patak mellett. Van 170 kath., 3 evang., 2 zsidó lak. F. u. h. Eszterházy."[3]
Litvaillót és Litvamezőt 1907-ben egyesítették. Később Zsolnához csatolták, ma újra önálló község. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott. Cementgyárában 1920-ban és 1924-ben hatalmas sztrájkok voltak. A településen hagyományosan erős a munkásmozgalom. A kommunista párt helyi szervezete 1926-ban alakult. Munkásai 1940-től részt vettek az antifasiszta ellenállásban, közülük sokan csatlakoztak a szlovák nemzeti felkeléshez.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 756, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.
2001-ben 1801 lakosából 1788 szlovák volt.
2011-ben 1735 lakosából 1704 szlovák volt.
Források[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ a b Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ a b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
