Nemesőr
Nemesőr (Stráža) | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Kerület | Zsolnai |
Járás | Zsolnai |
Rang | község |
Első írásos említés | 1439 |
Polgármester | Ján Poliak |
Irányítószám | 013 04 |
Körzethívószám | 041 |
Forgalmi rendszám | ZA |
Népesség | |
Teljes népesség | 673 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 213 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 402 m |
Terület | 3,17 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 49° 13′ 30″, k. h. 18° 54′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 13′ 30″, k. h. 18° 54′ 30″ | |
Nemesőr weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Nemesőr témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Nemesőr (1899-ig Sztrázsa, szlovákul Stráža) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban. 2011-ben 676 lakosából 665 szlovák volt.
Fekvése[szerkesztés]
Az 583-as út mentén fekszik, Zsolnától 12 km-re keletre.
Története[szerkesztés]
1439-ben Strase néven említik először. 1511-ben "Ztrasa", 1520-ban "Zthrasa", 1598-ban "Ztraza" alakban szerepel az írott forrásokban. Neve arra utal, hogy gyepűvédő határőrök faluja volt. Nevének előtagját kisnemes lakosairól kapta. Az óvári uradalomhoz tartozott. 1598-ban az adóösszeírás szerint hat háza volt. 1720-ban szintén hat az adóegységek száma. 1784-ben 30 házában 33 család és 208 lakos élt. 1828-ban 34 háza és 315 lakosa volt. Lakói erdei munkákkal, mezőgazdasággal, mészégetéssel foglalkoztak.
Vályi András szerint "STRÁZSA. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura Gr. Pongrácz Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Tiszinához nem meszsze, és annak filiája; határbéli földgye középszerű."[2]
Fényes Elek szerint "Sztrázsa, tót falu, Trencsén vmegyében, Várnához északra 1 fertálynyira, 316 kath., 6 zsidó lak. F. u. gr. Pongrácz. Ut. p. Zsolna."[3]
1910-ben 313, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott.
2001-ben 663 szlovák lakosa volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
A faluban a 19. századi népi építészet számos szép példája látható.
További információk[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.