Nemesőr
| Nemesőr (Stráža) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Zsolnai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1439 |
| Polgármester | Ján Poliak |
| Irányítószám | 013 04 |
| Körzethívószám | 041 |
| Forgalmi rendszám | ZA |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 673 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 213 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 402 m |
| Terület | 3,17 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 13′ 30″, k. h. 18° 54′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 13′ 30″, k. h. 18° 54′ 30″ | |
| Nemesőr weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nemesőr témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Nemesőr (1899-ig Sztrázsa, szlovákul Stráža) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Az 583-as út mentén fekszik, Zsolnától 12 km-re keletre.
Története[szerkesztés]
1439-ben „Strase” néven említik először. 1511-ben „Ztrasa”, 1520-ban „Zthrasa”, 1598-ban „Ztraza” alakban szerepel az írott forrásokban. Neve arra utal, hogy gyepűvédő határőrök faluja volt. Nevének előtagját kisnemes lakosairól kapta. Az óvári uradalomhoz tartozott. 1598-ban az adóösszeírás szerint hat háza volt. 1720-ban szintén hat az adóegységek száma. 1784-ben 30 házában 33 család és 208 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „STRÁZSA. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura Gr. Pongrácz Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Tiszinához nem meszsze, és annak filiája; határbéli földgye középszerű.”[2]
1828-ban 34 háza és 315 lakosa volt. Lakói erdei munkákkal, mezőgazdasággal, mészégetéssel foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Sztrázsa, tót falu, Trencsén vmegyében, Várnához északra 1 fertálynyira, 316 kath., 6 zsidó lak. F. u. gr. Pongrácz. Ut. p. Zsolna.”[3]
A trianoni diktátumig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 313, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 663 szlovák lakosa volt.
2011-ben 676 lakosából 665 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
A faluban a 19. századi népi építészet számos szép példája látható.
További információk[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
A Zsolnai járás települései | ||
|---|---|---|
Zsolna (Žilina) | ||
Alsóosztorány (Stránske) · Alsóricsó (Dolný Hričov) · Alsótizsény (Dolná Tižina) · Bella (Belá) · Bitérfalva (Bitarová) · Csicsmány (Čičmany) · Egbelény (Gbeľany) · Facskó (Fačkov) · Felsőosztorány (Stráňavy) · Felsőricsó (Horný Hričov) · Felsővisnyó (Višňové) · Frivaldnádas (Rajecká Lesná) · Györkeháza (Ďurčiná) · Harmatos (Rosina) · Háromudvar (Turie) · Jeszenye (Jasenové) · Juhászi (Ovčiarsko) · Kalacsány (Kľače) · Karasznyán (Krasňany) · Kaszásrét (Kotrčiná Lúčka) · Kenyered (Kunerad) · Kiscserna (Malá Čierna) · Kisdivény (Divinka) · Kővágás (Kamenná Poruba) · Kunfalva (Konská) · Litvaberzseny (Brezany) · Litvailló (Lietavská Lúčka) · Litvaszinye-Babkó (Lietavská Svinná–Babkov) · Lótos (Lutiše) · Majosfalva (Mojš) · Nagycserna (Veľká Čierna) · Nagydivény (Divina) · Nemesőr (Stráža) · Óváralja (Nezbudská Lúčka) · Pásztorzávod (Paština Závada) · Rajec · Rajecfürdő (Rajecké Teplice) · Ricsóváralja (Hričovské Podhradie) · Suja (Šuja) · Sztrecsény (Strečno) · Szedernye (Svederník) · Terhely (Terchová) · Trencsénhosszúmező (Dlhé Pole) · Trencsénladány (Lysica) · Túrirtovány (Porúbka) · Vágnedec (Nededza) · Vágtapolca (Teplička nad Váhom) · Várna (Varín) · Zebény (Zbyňov)· Zsolnaberkes (Hôrky) · Zsolnaerdőd (Podhorie) · Zsolnalitva (Lietava) |  | |
