Ugrás a tartalomhoz

Óváralja

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Óváralja (Nezbudská Lúčka)
Óvár vára
Óvár vára
Óváralja zászlaja
Óváralja zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásZsolnai
Rangközség
Első írásos említés1439
PolgármesterAdriana Vraňanová Kubičková
Irányítószám013 24
Körzethívószám041
Forgalmi rendszámZA
Népesség
Teljes népesség386 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség48 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság357 m
Terület8,21 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 10′ 30″, k. h. 18° 52′ 00″49.175000°N 18.866667°EKoordináták: é. sz. 49° 10′ 30″, k. h. 18° 52′ 00″49.175000°N 18.866667°E
Óváralja weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Óváralja témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Óváralja (1899-ig Nezbud-Lucska, szlovákul Nezbudská Lúčka) község, korábban Várna településrésze Szlovákiában, a Zsolnai kerület Zsolnai járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Zsolnától 12 km-re keletre, a Vág jobb partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

Nevét a felette emelkedő ősi várról kapta. A határában a Vág felett emelkedő várat 1254 után valószínűleg Zólyomi Mikó, Detre és Mihály, vagy utódaik építtették, akik a birtokot Árváért kapták cserébe. 1300 körül Csák Mátéé lett, 1321 után a királyé, aki visszaadta a Zólyomiaknak. 1323-tól újra királyi vár, a besztercei ispánság tartozéka, 1429-től királynéi birtok. 1442-től a Szentmiklósi Pongrácz családé. A 17. században tulajdonosai sorsára hagyták, helyette az északra levő Karasznyánban építettek várkastélyt. 1680-ban a haditanács a várat leromboltatta.

A falut 1439-ben „Vapena Lucska” néven említik először. 1469-ben „Lwczka”, 1511-ben „Lwchka”, 1570-ben „Lucka alias Nezbud” alakban említik az írott források. A felette magasodó Óvár tartozéka volt. Szlovák nevét első bírójáról, a zsolnai Nezbudról kapta. 1598-ban 14 ház állt a településen. 1720-ban major volt, 1784-ben 21 házában 26 család és 148 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LUCSKA. Nezbud Lucska, Kalczina Lucska, és Magos Lucska. Három faluk Trentsén Várm. földes Urai Pongrácz Uraság, és több Urak, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszenek egymáshoz nem meszsze, földgyeik közép termékenységűek, réttyeik, legelőjik meg lehetősek, keresetre alkalmatos módgyok van.[2]

1828-ban 26 háza és 221 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal, erdei munkákkal és tutajozással foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lucska (Nezbud), tót f., Trencsén vmegyében, Sztrecsennel általellenben a Vágh jobb partján, mellyben jövedelmes halászatot űz. Lakja 206 kath., 9 zsidó. F. u. gr. Pongrácz famil. Ut. posta Zsolna.[3]

A trianoni diktátumig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott.

1960-ban a szomszédos Várna része lett, ma újra önálló község.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben a falunak 376, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 375 lakosából 367 szlovák volt.[4]

2011-ben 394 lakosából 368 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A faluból a Vág partján keletre haladva hegytetőn állnak Óvár, vagy másképpen Varin (Várna, szlovákul Starý hrad) várának festői romjai.
  • Külterületén korábban természetes aszfaltot bányásztak. A külszíni fejtés helyén ma bányató található.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Képtár

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]