Óváralja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Óváralja (Nezbudská Lúčka)
Óvár vára
Óvár vára
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásZsolnai
Turisztikai régióFelső-Vágmente
Rang község
Első írásos említés 1439
Polgármester Adriana Vraňanová Kubičková
Irányítószám 013 24
Körzethívószám 041
Forgalmi rendszám ZA
Népesség
Teljes népesség 394 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség48 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság357 m
Terület8,21 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Óváralja (Szlovákia)
Óváralja
Óváralja
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 10′ 30″, k. h. 18° 52′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 10′ 30″, k. h. 18° 52′ 00″
Óváralja weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Óváralja témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Óváralja (1899-ig Nezbud-Lucska, szlovákul Nezbudská Lúčka) község, korábban Várna településrésze Szlovákiában a Zsolnai kerület Zsolnai járásában. Zsolnától 12 km-re keletre a Vág jobb partján fekszik. 2011-ben 394 lakosából 368 szlovák volt.

Története[szerkesztés]

Nevét a felette emelkedő ősi várról kapta. A határában a Vág felett emelkedő várat 1254 után valószínűleg Zólyomi Mikó, Detre és Mihály, vagy utódaik építtették, akik a birtokot Árváért kapták cserébe. 1300 körül Csák Mátéé lett, 1321 után a királyé, aki visszaadta a Zólyomiaknak. 1323-tól újra királyi vár a besztercei ispánság tartozéka, 1429-től királynéi birtok. 1442-től a Szentmiklósi Pongrácz családé. A 17. században tulajdonosai sorsára hagyták, helyette az északra levő Karasznyánban építettek várkastélyt. 1680-ban a haditanács a várat leromboltatta.

A falut 1439-ben "Vapena Lucska" néven említik először. 1469-ben "Lwczka", 1511-ben "Lwchka", 1570-ben "Lucka alias Nezbud" alakban említik az írott források. A felette magasodó Óvár tartozéka volt. Szlovák nevét első bírójáról a zsolnai Nezbudról kapta. 1598-ban 14 ház állt a településen. 1720-ban major volt, 1784-ben 21 házában 26 család és 148 lakos élt. 1828-ban 26 háza és 221 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal, erdei munkákkal és tutajozással foglalkoztak.

Vályi András szerint "LUCSKA. Nezbud Lucska, Kalczina Lucska, és Magos Lucska. Három faluk Trentsén Várm. földes Urai Pongrácz Uraság, és több Urak, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszenek egymáshoz nem meszsze, földgyeik közép termékenységűek, réttyeik, legelőjik meg lehetősek, keresetre alkalmatos módgyok van."[2]

Fényes Elek szerint "Lucska (Nezbud), tót f., Trencsén vmegyében, Sztrecsennel általellenben a Vágh jobb partján, mellyben jövedelmes halászatot űz. Lakja 206 kath., 9 zsidó. F. u. gr. Pongrácz famil. Ut. posta Zsolna."[3]

1910-ben a falunak 376, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott. 1960-ban a szomszédos Várna része lett, ma újra önálló község.

2001-ben 375 lakosából 367 szlovák volt.[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A faluból a Vág partján keletre haladva hegytetőn állnak Óvár, vagy másképpen Varin (Várna, szlovákul Starý hrad) várának festői romjai.
  • Külterületén korábban természetes aszfaltot bányásztak. A külszíni fejtés helyén ma bányató található.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Képtár[szerkesztés]

Források[szerkesztés]