Alsóosztorány
| Alsóosztorány (Stránske) | |
 | |
| Gótikus templomának romjai | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Zsolnai |
| Rang | község |
| Polgármester | Jaroslav Mitaš |
| Irányítószám | 013 13 (pošta Rajecké Teplice) |
| Körzethívószám | 041 |
| Forgalmi rendszám | ZA |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 841 fő (2017. dec. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 39 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 487 m |
| Terület | 18,75 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Alsóosztorány
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 49° 07′, k. h. 18° 42′Koordináták: é. sz. 49° 07′, k. h. 18° 42′ | |
| Alsóosztorány weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alsóosztorány témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Alsóosztorány (1899-ig Sztránszka, szlovákul Stránske) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban. 2011-ben 733 lakosából 682 szlovák volt.
Fekvése[szerkesztés]
Zsolnától 11 km-re délre fekszik.
Története[szerkesztés]
Előbb a rajeci uradalomhoz tartozott, majd királyi birtok. Írott forrásban 1368-ban „Stranska” néven említik először, amikor a gömöri Balog nemzetséghez tartozó Domonkos helybeli birtokos nemes engedélyt kér plébániatemplom építésére. A nemzetség I. Lajos király adományaként 1360 körül jutott a falu birtokába. 1376-ban már újra királyi birtok, az újvári uradalom része. Később a hricsói, majd a sztrecsnói uradalomhoz tartozott. 1456-ban már litva várának uradalmához tartozik, ekkor „Stranska” néven említik. 1496-ban „Ztranska” néven tűnik fel. 1539-ben 16 parasztgazdaság volt a faluban. 1543-ban egy bíró, 6 zsellér és 15 parasztcsalád élt a településen. 1598-ban 30 portával adózott. 1604-ben már a Thurzók birtoka, 1628-ban a lengyeltóti Lengyel család is részesedik a falu birtokaiból.
A 17. század második felében Szelepcsényi György esztergomi érsek zálogbirtoka, aki 1684-ben végrendeletileg a zsolnai jezsuitákra hagyta. 1720-ban 23 adóegysége volt. 1770-ben Mária Terézia urbáriuma 90 paraszt és 7 zsellércsaládot említ a faluban. 1784-ben 85 ház, 97 család és 648 lakos élt itt. 1798-ban többek közt a Balassa, a Perényi, a Pongrác, a Zabaffy, a Baross és a Benyovszky családoknak vannak birtokaik a településen. 1828-ban 91 házában 730 lakos élt.
1910-ben 644, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. Lakói erdei munkákkal, méhészettel, állattartással foglalkoztak. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott.
2001-ben 697 lakosából 690 szlovák volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- 14. századi gótikus templomának romjai. A templom 1858-ban földrengés következtében dőlt össze.
- Szent Ilona tiszteletére szentelt modern temploma 1995-ben épült.
További információk[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
