Alsóosztorány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Alsóosztorány (Stránske)
Gótikus templomának romjai
Gótikus templomának romjai
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásZsolnai
Turisztikai régióRajeci
Rang község
Polgármester Jaroslav Mitaš
Irányítószám 013 13 (pošta Rajecké Teplice)
Körzethívószám 041
Forgalmi rendszám ZA
Népesség
Teljes népesség 841 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség39 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság487 m
Terület18,75 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Alsóosztorány (Szlovákia)
Alsóosztorány
Alsóosztorány
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 07′, k. h. 18° 42′Koordináták: é. sz. 49° 07′, k. h. 18° 42′
Alsóosztorány weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsóosztorány témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsóosztorány (1899-ig Sztránszka, szlovákul Stránske) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban. 2011-ben 733 lakosából 682 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Zsolnától 11 km-re délre fekszik.

Története[szerkesztés]

Előbb a rajeci uradalomhoz tartozott, majd királyi birtok. Írott forrásban 1368-ban „Stranska” néven említik először, amikor a gömöri Balog nemzetséghez tartozó Domonkos helybeli birtokos nemes engedélyt kér plébániatemplom építésére. A nemzetség I. Lajos király adományaként 1360 körül jutott a falu birtokába. 1376-ban már újra királyi birtok, az újvári uradalom része. Később a hricsói, majd a sztrecsnói uradalomhoz tartozott. 1456-ban már litva várának uradalmához tartozik, ekkor „Stranska” néven említik. 1496-ban „Ztranska” néven tűnik fel. 1539-ben 16 parasztgazdaság volt a faluban. 1543-ban egy bíró, 6 zsellér és 15 parasztcsalád élt a településen. 1598-ban 30 portával adózott. 1604-ben már a Thurzók birtoka, 1628-ban a Lengyel család is részesedik a falu birtokaiból.

A 17. század második felében Szelepcsényi György esztergomi érsek zálogbirtoka, aki 1684-ben végrendeletileg a zsolnai jezsuitákra hagyta. 1720-ban 23 adóegysége volt. 1770-ben Mária Terézia urbáriuma 90 paraszt és 7 zsellércsaládot említ a faluban. 1784-ben 85 ház, 97 család és 648 lakos élt itt. 1798-ban többek közt a Balassa, a Perényi, a Pongrác, a Zabaffy, a Baross és a Benyovszky családoknak vannak birtokaik a településen. 1828-ban 91 házában 730 lakos élt.

1910-ben 644, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. Lakói erdei munkákkal, méhészettel, állattartással foglalkoztak. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott.

2001-ben 697 lakosából 690 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • 14. századi gótikus templomának romjai. A templom 1858-ban földrengés következtében dőlt össze.
  • Szent Ilona tiszteletére szentelt modern temploma 1995-ben épült.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017