Lótos
| Lótos (Lutiše) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Zsolnai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1662 | ||
| Polgármester | Anton Štefko | ||
| Irányítószám | 013 05 | ||
| Körzethívószám | 041 | ||
| Forgalmi rendszám | ZA | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 748 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 38 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 568 m | ||
| Terület | 20,08 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 17′ 30″, k. h. 18° 57′ 20″49.291667°N 18.955556°EKoordináták: é. sz. 49° 17′ 30″, k. h. 18° 57′ 20″49.291667°N 18.955556°E | |||
| Lótos weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lótos témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Lótos (szlovákul Lutiše) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Zsolnától 27 km-re északkeletre fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A mai község területét 1438-ban királyi adományként Hatnai György és László kapták. A falu a 17. század első felében keletkezett, az 1662. évi urbáriumban „Litisse” néven említik először. Sztrecsno várának uradalmához tartozott. 1784-ben 122 házában 128 családban 740 lakos élt. Első templomát 1789-ben építették, ekkor lett önálló plébánia is.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LITITZA. vagy Litise. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura Pongrácz Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Bellának szomszédságában, mellyhez határja is hasonlító.”[2]
1828-ban 150 háza volt 1040 lakossal, akik főként mezőgazdasággal, állattartással, erdei munkákkal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lutissa, tót falu, Trencsén vmegyében, elszórva a hegyek közt fekszik. Számlál 1291 kath., 12 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Legelője jó lévén, sok juhot tartanak, s vajat, sajtot készitnek. F. u. gr. Nyáry. Ut. posta Zsolna.”[3]
Elemi iskolája 1890-ben épült. A trianoni békéig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott.
1928-ban nagy tűzvész pusztított a községben, a plébánia épülete is leégett. 1930-ban új iskolát építettek, az új plébánia pedig 1937-ben készült el. Az iskola 1960-ig működött, melynek helyén épült fel 1986-ban a kultúrház.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 849 | 807 | 728 | 748 |
| Különbség | -4,94 % | -9,78 % | +2,74 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 758 | 748 |
| Eltérés | -1,31 % |
1910-ben 958, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 848 lakosából 847 szlovák volt.
2011-ben 761 lakosából 755 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Szent István tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1903 és 1907 között épült. Tornya röviddel elkészülte után ledőlt, később újjá kellett építeni.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ "Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár". www.arcanum.com. Hozzáférés: 2023. december 22..
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31..
Külső hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Községinfó
- Lótos Szlovákia térképén
- Az alapiskola honlapja
- E-obce.sk Archiválva 2009. április 17-i dátummal a Wayback Machine-ben
A Zsolnai járás települései | ||
|---|---|---|
Zsolna (Žilina) | ||
|  | |
