Lótos
| Lótos (Lutiše) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Zsolnai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1662 |
| Polgármester | Anton Štefko |
| Irányítószám | 013 05 |
| Körzethívószám | 041 |
| Forgalmi rendszám | ZA |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 761 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 38 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 568 m |
| Terület | 20,08 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 17′ 30″, k. h. 18° 57′ 20″Koordináták: é. sz. 49° 17′ 30″, k. h. 18° 57′ 20″ | |
| Lótos weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lótos témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Lótos (szlovákul Lutiše) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Zsolnától 27 km-re északkeletre fekszik.
Története[szerkesztés]
A mai község területét 1438-ban királyi adományként Hatnai György és László kapták. A falu a 17. század első felében keletkezett, az 1662. évi urbáriumban „Litisse” néven említik először. Sztrecsno várának uradalmához tartozott. 1784-ben 122 házában 128 családban 740 lakos élt. Első templomát 1789-ben építették, ekkor lett önálló plébánia is.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LITITZA. vagy Litise. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura Pongrácz Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Bellának szomszédságában, mellyhez határja is hasonlító.”[2]
1828-ban 150 háza volt 1040 lakossal, akik főként mezőgazdasággal, állattartással, erdei munkákkal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lutissa, tót falu, Trencsén vmegyében, elszórva a hegyek közt fekszik. Számlál 1291 kath., 12 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Legelője jó lévén, sok juhot tartanak, s vajat, sajtot készitnek. F. u. gr. Nyáry. Ut. posta Zsolna.”[3]
Elemi iskolája 1890-ben épült. A trianoni békéig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott.
1928-ban nagy tűzvész pusztított a községben, a plébánia épülete is leégett. 1930-ban új iskolát építettek, az új plébánia pedig 1937-ben készült el. Az iskola 1960-ig működött, melynek helyén épült fel 1986-ban a kultúrház.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 958, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 848 lakosából 847 szlovák volt.
2011-ben 761 lakosából 755 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
Szent István tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1903 és 1907 között épült. Tornya röviddel elkészülte után ledőlt, később újjá kellett építeni.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. december 22.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
A Zsolnai járás települései | ||
|---|---|---|
Zsolna (Žilina) | ||
Alsóosztorány (Stránske) · Alsóricsó (Dolný Hričov) · Alsótizsény (Dolná Tižina) · Bella (Belá) · Bitérfalva (Bitarová) · Csicsmány (Čičmany) · Egbelény (Gbeľany) · Facskó (Fačkov) · Felsőosztorány (Stráňavy) · Felsőricsó (Horný Hričov) · Felsővisnyó (Višňové) · Frivaldnádas (Rajecká Lesná) · Györkeháza (Ďurčiná) · Harmatos (Rosina) · Háromudvar (Turie) · Jeszenye (Jasenové) · Juhászi (Ovčiarsko) · Kalacsány (Kľače) · Karasznyán (Krasňany) · Kaszásrét (Kotrčiná Lúčka) · Kenyered (Kunerad) · Kiscserna (Malá Čierna) · Kisdivény (Divinka) · Kővágás (Kamenná Poruba) · Kunfalva (Konská) · Litvaberzseny (Brezany) · Litvailló (Lietavská Lúčka) · Litvaszinye-Babkó (Lietavská Svinná–Babkov) · Lótos (Lutiše) · Majosfalva (Mojš) · Nagycserna (Veľká Čierna) · Nagydivény (Divina) · Nemesőr (Stráža) · Óváralja (Nezbudská Lúčka) · Pásztorzávod (Paština Závada) · Rajec · Rajecfürdő (Rajecké Teplice) · Ricsóváralja (Hričovské Podhradie) · Suja (Šuja) · Sztrecsény (Strečno) · Szedernye (Svederník) · Terhely (Terchová) · Trencsénhosszúmező (Dlhé Pole) · Trencsénladány (Lysica) · Túrirtovány (Porúbka) · Vágnedec (Nededza) · Vágtapolca (Teplička nad Váhom) · Várna (Varín) · Zebény (Zbyňov)· Zsolnaberkes (Hôrky) · Zsolnaerdőd (Podhorie) · Zsolnalitva (Lietava) |  | |
