Ugrás a tartalomhoz

Lótos

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lótos (Lutiše)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásZsolnai
Rangközség
Első írásos említés1662
PolgármesterAnton Štefko
Irányítószám013 05
Körzethívószám041
Forgalmi rendszámZA
Népesség
Teljes népesség761 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség38 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság568 m
Terület20,08 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 17′ 30″, k. h. 18° 57′ 20″49.291667°N 18.955556°EKoordináták: é. sz. 49° 17′ 30″, k. h. 18° 57′ 20″49.291667°N 18.955556°E
Lótos weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lótos témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Lótos (szlovákul Lutiše) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Zsolnától 27 km-re északkeletre fekszik.

Története

[szerkesztés]

A mai község területét 1438-ban királyi adományként Hatnai György és László kapták. A falu a 17. század első felében keletkezett, az 1662. évi urbáriumban „Litisse” néven említik először. Sztrecsno várának uradalmához tartozott. 1784-ben 122 házában 128 családban 740 lakos élt. Első templomát 1789-ben építették, ekkor lett önálló plébánia is.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LITITZA. vagy Litise. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura Pongrácz Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Bellának szomszédságában, mellyhez határja is hasonlító.[2]

1828-ban 150 háza volt 1040 lakossal, akik főként mezőgazdasággal, állattartással, erdei munkákkal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lutissa, tót falu, Trencsén vmegyében, elszórva a hegyek közt fekszik. Számlál 1291 kath., 12 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Legelője jó lévén, sok juhot tartanak, s vajat, sajtot készitnek. F. u. gr. Nyáry. Ut. posta Zsolna.[3]

Elemi iskolája 1890-ben épült. A trianoni békéig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott.

1928-ban nagy tűzvész pusztított a községben, a plébánia épülete is leégett. 1930-ban új iskolát építettek, az új plébánia pedig 1937-ben készült el. Az iskola 1960-ig működött, melynek helyén épült fel 1986-ban a kultúrház.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 958, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 848 lakosából 847 szlovák volt.

2011-ben 761 lakosából 755 szlovák volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent István tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1903 és 1907 között épült. Tornya röviddel elkészülte után ledőlt, később újjá kellett építeni.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]