Szedernye
| Szedernye (Svederník) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Zsolnai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1392 | ||
| Polgármester | Roman Lisický | ||
| Irányítószám | 013 32 | ||
| Körzethívószám | 041 | ||
| Forgalmi rendszám | ZA | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1733 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 87 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 335 m | ||
| Terület | 11,56 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Szedernye weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szedernye témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Szedernye (szlovákul Svederník) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban. Köblös 1961-től és Markófalva 1907-óta tartozik hozzá.
Fekvése
[szerkesztés]Zsolnától 9 km-re északnyugatra, a Vág jobb partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A község területén a bronzkorban a lausitzi kultúra települése állt, melynek hamvasztásos sírjait a régészek feltárták.
A mai települést 1392-ben „Zedernek” alakban említik először. 1438-ban „Zvedernik”, 1458-ban „Kys Svedernek”, 1598-ban „Zwedernyk”, 1658-ban „Svedernik” alakban említik a korabeli források. Részben Budatín várának uradalmához tartozott, részben a Hatnyánszky és Rakovszky családok birtoka volt. 1598-ban 16 ház állt a községben. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, vászonszövéssel foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szvedernik, tót falu, Trencsén vmegyében, a Vágh jobb partján, 427 kath., 7 zsidó lak., és szép fenyves erdővel. F. u. gr. Csáky István örökösei. Ut. p. Zsolna.”[2]
1907-ben csatolták hozzá Markófalvát. A trianoni békéig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott.
1961 óta Köblös is hozzá tartozik.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 902 | 1002 | 1048 | 1733 |
| Különbség | +11,08 % | +4,59 % | +65,36 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 1702 | 1733 |
| Eltérés | +1,82 % |
1720-ban 15 volt az adózók száma.
1784-ben 58 házában 68 családban 331 lakos élt.
1828-ban 57 háza és 443 lakosa volt.
1910-ben 494, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 955 lakosából 948 szlovák volt.
2011-ben 1010 lakosából 968 szlovák volt.
2021-ben 1614 lakosából 1 magyar, 2 cigány, (+5) ruszin, 1579 (+6) szlovák, 20 (+8) egyéb és 12 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Lourdes-i kápolnája 1929-ben épült.
- Klasszicista kúriája a 19. század közepén épült.
- Markófalva haranglába a 19. század elején készült.
Híres személyek
[szerkesztés]- Itt született 1911-ben Anton Botek római katolikus pap, pápai prelátus, politikai fogoly, disszidens.
- Itt született 1919. október 22-én Vincent Hložník szlovák festő, grafikus.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. május 7.)
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
- ↑ ma7.sk
Források
[szerkesztés]- Štefan Revaj: Svederník 1321-1991.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- E-obce.sk Archiválva 2009. április 17-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Községinfó
- Szedernye Szlovákia térképén

