Sztrecsény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Sztrecsény (Strečno)
Sztrecsény látképe a várból.
Sztrecsény látképe a várból.
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásZsolnai
Turisztikai régióFelső-Vágmente
Rang község
Első írásos említés 1300
Polgármester Dušan Štadáni
Irányítószám 013 24
Körzethívószám 041
Forgalmi rendszám ZA
Népesség
Teljes népesség2554 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség194 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság358 m
Terület13,18 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sztrecsény (Szlovákia)
Sztrecsény
Sztrecsény
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 11′ 15″, k. h. 18° 51′ 50″Koordináták: é. sz. 49° 11′ 15″, k. h. 18° 51′ 50″
Sztrecsény weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sztrecsény témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Sztrecsény (1899-ig Sztrecsnó, szlovákul Strečno) község Szlovákiában a Zsolnai kerület Zsolnai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Zsolnától 10 km-re délkeletre a Vág bal partján.

Története[szerkesztés]

A Vág feletti magas sziklaormon álló vára a 13. században épülhetett, építtetője valószínűleg a Balassa nemzetség volt. A 14. század elején 1321-ig Csák Mátéé, majd királyi vár. Királyi birtokként a 15. század elején Borbála, majd később Erzsébet királynék birtoka. Ekkor épültek a vár északi részén található palotaszárny és várkápolna épületei. 1444 és 1469 között a liptószentmiklósi Pongráczoké volt. Későbbi birtokosai Corvin János, Szapolyai János, Kosztka Péter és Miklós, valamint a Dersffy család. A 17. században a Wesselényi és Löwenburg családok birtoka. Itt vette feleségül Wesselényi Ferenc Bosnyák Zsófiát, akinek szentként tisztelt mumifikált tetemét innen vitték 1689-ben a vágtapolcai templomba. Katonai szerepe nem volt, 1698-ban I. Lipót császár parancsára felrobbantották. Azóta rom. Konzerválását a 20. század elején kezdték meg.

Ludwig Rohbock: Sztrecsény várának romjai (1855)

A mai község területén a történelem előtti időben a puhói kultúra népe élt, a 9–11. században pedig szláv település állt a helyén. Első írásos említése 1300-ból való „Strechun” alakban, 1321-ben említik „Strechen” vámját is. 1323-ban Károly Róbert megalapította a vágbesztercei várispánságot, melynek Sztrecsény az egyik uradalmi székhelye lett. 1382-ben I. Lajos király halála után a vágbesztercei várispánságot megszüntették. 1384-ben Sztrecsény már önálló várispánság székhelye és uradalmi központ. Ide tartoztak Sztrecsény, Zsolnalitva, Óvár és Budatín váruradalmai. 1358-ban „Strychen”, 1384-ben „castrum Strechyn”, 1438-ban „Streczen, Streczan”, 1598-ban „Ztrechen Waralya”, később "Sztrecsnó" néven említik a korbeli források. A falu 14. század elején Csák Máté birtoka, később ismét királyi birtok. 1397-ben Zsigmond király a környék más váraival együtt a lengyel származású Szubin-i Sedziwój kaliszi palatínusnak adta át a sztrecsényi váruradalmat. 1414-ben a szintén lengyel származású Stiboric Stíbor lett az uradalom birtokosa. 1429-ben újra királynéi birtok, előbb Zsigmond felesége Borbála, majd Albert király felesége Erzsébet birtoka. 1442-ben a szentmiklósi Pongrácz család szerezte meg. 1454-ben Hunyadi János cserével szerezte meg, majd 1457 és 1469 között ismét a Pongráczoké volt. 1474-ben Zsolnalitva várával együtt Hunyadi Mátyás vezérének Kinizsi Pálnak adta és 1494-ig az ő birtoka maradt.[2] A 16. század elején Szvetlói Burián zálogbirtoka. 1523-ban Szapolyai János szerezte meg. 1526-tól Kosztka Miklósé, majd a Dersffyeké, 1601-től házasság révén a Wesselényi családé, a 17. század végén pedig az Eszterházyaké. A váruradalom előbb kettő, majd három részből állt, melynek központjai Zsolna, Vágtapolca és Egbelény voltak. A falu a felette állt vár uradalmának része, annak szolgálófaluja volt. 1598-ban 35 háza volt. 1720-ban 24 volt az adózók száma. 1784-ben 76 házában 92 családban 336 lakos élt. 1828-ban 70 háza volt 731 lakossal. Lakói erdei munkákkal, faárukészítéssel, tutajozással foglalkoztak.

Vályi András szerint „SZTRECSÉN. Vár, és tót falu Trentsén Várm. földes Urai H. Eszterházy, és több Uraságok, Vára épűlt Óvárral által ellenben, ’s innen neveztetik a’ Sztrecsényi Uradalom; Vára Leopold alatt lerontattatott; a’ falunak lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik az említett régi Vár alatt, Vág-vize mellett; határja hegyes, és vőlgyes, néhol középszerű, másutt soványabb termésű, fája, legelője elég van, piatza Zolnán 1 mértföldnyire.”[3]

Fényes Elek szerint „Sztrecsen, tót falu, Trencsén vmegyében, a Vágh bal partján: 676 kath., 1 evang., 18 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Nevezetessé teszi ezen helységet egy meredek kősziklán épült régi vára, melly I. Leopold idejében rontatott le, s mellyhez mint uradalom fejéhez Zsolna és más több helységek tartoznak. F. u. h. Eszterházy s más közbirtokosok. Ut. p. Zsolna.”[4]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott. 1944. augusztus 24-én partizánok felrobbantották az itteni vasúti alagutat. 1944. augusztus 31-én a vár alatt súlyos harcok folytak a németek és egy 150 fős francia partizánegység között.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben a falunak 793, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2011-ben 2562 lakosából 2486 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Vára a Vág kanyarulatában szédítő meredek hegyormon áll, a Vág vidékének legfestőibb vára, csodálatosan megkomponált műalkotás. Legősibb része a Várhegy tetején álló 13. századi Öregtorony, melyet híd kötött össze a vár déli részeivel. A 15. században amikor királynéi birtok lett a vár kényelmesebbé palotaszárnyat és várkápolnát építettek hozzá. Ezt övezte a három olaszbástyával megerősített külsővár, melyből mára nem sok maradt. Viszonylag ép a várba vezető kaputorony és a restaurált rondella. A vár legnevezetesebb része a várkápolna, ahol Wesselényi Ferenc és a szentként tisztelt Bosnyák Zsófia arcképe látható.
  • Római katolikus temploma 1847-ben épült klasszicista stílusban.
  • A francia partizánok emlékműve, melyet 1956-ban emeltek. Az emlékmű alatti sírboltban 24 elesett partizán nyugszik. Parancsnokuk Georges Lannurien nevét utca viseli Zsolnán.
  • Komp. A Vág folyón való átkelést egy motor nélküli, személygépkocsik szállítására is alkalmas komp teszi lehetővé. Az 1958-as árvízkor megrongálódott hajó, felújítását követően 1992 óta közlekedik ismét.

Képek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Commons:Category:Strečno
A Wikimédia Commons tartalmaz Sztrecsény témájú médiaállományokat.