Litvaberzseny

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Litvaberzseny (Brezany)
Litvaberzseny címere
Litvaberzseny címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásZsolnai
Turisztikai régióFelső-Vágmente
Rang község
Első írásos említés 1393
Polgármester Iveta Brezianská
Irányítószám 010 04
Körzethívószám 041
Forgalmi rendszám ZA
Népesség
Teljes népesség 524 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség144 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság381 m
Terület3,65 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Litvaberzseny (Szlovákia)
Litvaberzseny
Litvaberzseny
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 11′ 20″, k. h. 18° 40′ 20″Koordináták: é. sz. 49° 11′ 20″, k. h. 18° 40′ 20″
Litvaberzseny weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Litvaberzseny témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Litvaberzseny (1899-ig Brezani, szlovákul Brezany) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Zsolnától 5 km-re délnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

1393-ban "Berzen" néven említik először. 1473-ban "Brezen", 1474-ben "Brezanw" alakban szerepel a korabeli forrásokban. Litva várának uradalmához tartozott. 1598-ban 3 ház állt a faluban. A 17. században 3 uradalmi halastó volt a határában. 1720-ban 6 adózója volt. 1784-ben 23 házában 28 családban 163 lakos élt. 1828-ban 24 háza és 227 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.

1630. január 23.-án Brezányi Miklós és fivére, János, nemesi adományt szerzett II. Ferdinánd magyar királytól.[2] Miklós unokája, Brezányi Dániel fia, brezányi Brezányi János (1683-1748),[3] a Heves vármegyei Csányban volt birtokos; onnan gyermekei, Gáspár és Miklós, Pest megyébe költöztek el.

Vályi András szerint "BREZÁNYI. Tót falu Trentsén Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik Lieravához nem meszsze, mellynek filiája, ’s hozzá hasonlító; határja középszerű, vagyonnyai is olly formák, második Osztálybéli."[4]

Fényes Elek szerint "Brezani, tót falu, Trencsén vgyében, 233 kath., és 4 zsidó lak. F. u. a lietavai uradalom. Utolsó p. Zsolna."[5]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 231, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 454 lakosából 452 szlovák volt.

2011-ben 524 lakosából 515 szlovák volt.

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]