Kisdivény
| Kisdivény (Divinka) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Zsolnai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1393 | ||
| Polgármester | Michal Krško | ||
| Irányítószám | 013 31 | ||
| Körzethívószám | 041 | ||
| Forgalmi rendszám | ZA | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1021 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 192 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 388 m | ||
| Terület | 5,17 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Kisdivény weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisdivény témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Kisdivény (1899-ig Kis Divina, szlovákul Divinka, korábban Malá Divina) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Zsolnától 4 km-re északnyugatra, a Vág jobb partján fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Velký nevű magaslaton a korai bronzkorban a lausitzi kultúra, majd a puhói kultúra települése állt. Az i. e. 1. században kelta település állt itt, de kerültek elő cserépmaradványok a késő római korból, a 4.-5. századból, valamint a 9. századból is.
A mai települést írott forrásban 1393-ban „Kys Dywyne” alakban említik először. 1424-ben „Cleyne Dywyna”, 1438-ban „Divinka” alakban szerepel a korabeli forrásokban. Lietava várának tartozéka volt, majd a budatíni uradalom része lett, részben pedig nemesi családok birtokolták. 1598-ban 9 ház állt a településen. 1720-ban 4 adózója volt, mind zsellérek. 1784-ben 18 házában 22 családban 109 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Kis Divinka. Tót falu Trentsén Vármegyében, földes Urai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik Vág vizétöl nem meszsze, Kisútza Újhelytöl egy mértföldnyire, határbéli földgye termékeny, ’s szép vagyonnyaihoz képest, első Osztálybéli.”[2]
1828-ban 14 háza és 188 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal, állattartással foglalkoztak. A 19. században pálinkafőzdéje működött. Két malom és fűrésztelep is üzemelt a községben.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kis-Divina, Trencsén m. tót falu, a Vágh jobb partján 144 katholikus, 9 zsidó lakossal. F. u. gróf Csáky és Visnyovszky familia. Ut. p. Zsolna.”[3]
A trianoni békéig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 797 | 873 | 1051 | 1021 |
| Különbség | +9,53 % | +20,38 % | -2,85 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 1015 | 1021 |
| Eltérés | +0,59 % |
1910-ben 345, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 827 lakosából 810 szlovák volt.
2011-ben 991 lakosából 949 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Reneszánsz kastélya a 16-17. század fordulóján épült. 1723-ban átépítették.
- Temploma a 18. század első felében épült.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ "Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár". www.arcanum.com. Hozzáférés: 2024. május 2..
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31..
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Gabriel Fusek - Michal Holeščák 2018: Najstaršie opevnenie Veľkého vrchu v Divinke. In: Sídla, artefakty a čas...
Külső hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Községinfó
- Kisdivény Szlovákia térképén
- Kisdivény kastélya
- Zamky.sk
- Képek a kastélyról
- E-obce.sk Archiválva 2008. december 8-i dátummal a Wayback Machine-ben

