Kisdivény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kisdivény (Divinka)
Kaštieľ Divinka.JPG
Kisdivény címere
Kisdivény címere
Kisdivény zászlaja
Kisdivény zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásZsolnai
Rang község
Első írásos említés 1393
Polgármester Michal Krško
Irányítószám 013 31
Körzethívószám 041
Forgalmi rendszám ZA
Népesség
Teljes népesség1024 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség192 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság388 m
Terület5,17 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kisdivény (Szlovákia)
Kisdivény
Kisdivény
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 15′ 10″, k. h. 18° 41′ 50″Koordináták: é. sz. 49° 15′ 10″, k. h. 18° 41′ 50″
Kisdivény weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisdivény témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kisdivény (1899-ig Kis Divina, szlovákul Divinka, korábban Malá Divina) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Zsolnától 4 km-re északnyugatra a Vág jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

Kastélya

A Velký nevű magaslaton a korai bronzkorban a lausitzi kultúra, majd a puhói kultúra település állt. Az i. e. 1. században kelta település állt itt, de kerültek elő cserépmaradványok a késő római korból a 4. – 5. századból, valamint a 9. századból is. A mai települést írott forrásban 1393-ban "Kys Dywyne" alakban említik először. 1424-ben "Cleyne Dywyna", 1438-ban "Divinka" alakban szerepel a korabeli forrásokban. Lietava várának tartozéka volt, majd a budatíni uradalom része lett, részben pedig nemesi családok birtoka volt. 1598-ban 9 ház állt a településen. 1720-ban 4 adózója volt, mind zsellérek. 1784-ben 18 házában 22 családban 109 lakos élt. 1828-ban 14 háza és 188 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal, állattartással foglalkoztak. A 19. században pálinkafőzdéje működött. Két malom és fűrésztelep is üzemelt a községben.

Vályi András szerint "Kis Divinka. Tót falu Trentsén Vármegyében, földes Urai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik Vág vizétöl nem meszsze, Kisútza Újhelytöl egy mértföldnyire, határbéli földgye termékeny, ’s szép vagyonnyaihoz képest, első Osztálybéli."[2]

Fényes Elek geográfiai szótárában "Kis-Divina, Trencsén m. tót falu, a Vágh jobb partján 144 katholikus, 9 zsidó lakossal. F. u. gróf Csáky és Visnyovszky familia. Ut. p. Zsolna." [1] Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 345, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 827 lakosából 810 szlovák volt.

2011-ben 991 lakosából 949 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  • Gabriel Fusek - Michal Holeščák 2018: Najstaršie opevnenie Veľkého vrchu v Divinke. In: Sídla, artefakty a čas...
  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  

Külső hivatkozások[szerkesztés]