Ugrás a tartalomhoz

Kisdivény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kisdivény (Divinka)
Kisdivény címere
Kisdivény címere
Kisdivény zászlaja
Kisdivény zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásZsolnai
Rangközség
Első írásos említés1393
PolgármesterMichal Krško
Irányítószám013 31
Körzethívószám041
Forgalmi rendszámZA
Népesség
Teljes népesség1022 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség192 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság388 m
Terület5,17 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 15′ 10″, k. h. 18° 41′ 50″49.252778°N 18.697222°EKoordináták: é. sz. 49° 15′ 10″, k. h. 18° 41′ 50″49.252778°N 18.697222°E
Kisdivény weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisdivény témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kisdivény (1899-ig Kis Divina, szlovákul Divinka, korábban Malá Divina) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Zsolnától 4 km-re északnyugatra, a Vág jobb partján fekszik.

Története

[szerkesztés]
Kastélya

A Velký nevű magaslaton a korai bronzkorban a lausitzi kultúra, majd a puhói kultúra települése állt. Az i. e. 1. században kelta település állt itt, de kerültek elő cserépmaradványok a késő római korból, a 4.-5. századból, valamint a 9. századból is.

A mai települést írott forrásban 1393-ban „Kys Dywyne” alakban említik először. 1424-ben „Cleyne Dywyna”, 1438-ban „Divinka” alakban szerepel a korabeli forrásokban. Lietava várának tartozéka volt, majd a budatíni uradalom része lett, részben pedig nemesi családok birtokolták. 1598-ban 9 ház állt a településen. 1720-ban 4 adózója volt, mind zsellérek. 1784-ben 18 házában 22 családban 109 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Kis Divinka. Tót falu Trentsén Vármegyében, földes Urai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik Vág vizétöl nem meszsze, Kisútza Újhelytöl egy mértföldnyire, határbéli földgye termékeny, ’s szép vagyonnyaihoz képest, első Osztálybéli.[2]

1828-ban 14 háza és 188 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal, állattartással foglalkoztak. A 19. században pálinkafőzdéje működött. Két malom és fűrésztelep is üzemelt a községben.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kis-Divina, Trencsén m. tót falu, a Vágh jobb partján 144 katholikus, 9 zsidó lakossal. F. u. gróf Csáky és Visnyovszky familia. Ut. p. Zsolna.[3]

A trianoni békéig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 345, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 827 lakosából 810 szlovák volt.

2011-ben 991 lakosából 949 szlovák volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. május 2.)

Források

[szerkesztés]
  • Gabriel Fusek - Michal Holeščák 2018: Najstaršie opevnenie Veľkého vrchu v Divinke. In: Sídla, artefakty a čas...

Külső hivatkozások

[szerkesztés]