Zsolnaberkes
Zsolnaberkes (Hôrky) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Kerület | Zsolnai |
Járás | Zsolnai |
Rang | község |
Első írásos említés | 1393 |
Polgármester | Erika Mojáková |
Irányítószám | 010 04 |
Körzethívószám | 041 |
Forgalmi rendszám | ZA |
Népesség | |
Teljes népesség | 882 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 296 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 375 m |
Terület | 2,32 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 49° 12′ 15″, k. h. 18° 41′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 12′ 15″, k. h. 18° 41′ 30″ | |
Zsolnaberkes weboldala | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Zsolnaberkes (1899-ig Huorki, szlovákul Hôrky) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban. 2011-ben 686 lakosából 651 szlovák volt.
Fekvése[szerkesztés]
Zsolnától 3 km-re nyugatra fekszik.
Története[szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint a település területén a korai bronzkorban a lausitzi kultúra népe élt, de találtak itt sírokat a 9. századból is. A mai települést 1393-ban "Crasnahorka" néven említik először. 1439-ben "Crasnehorky", 1598-ban "Huorky" volt a neve. A zsolnalitvai váruradalomhoz tartozott, de részben a helyi Horváth család birtoka volt. 1598-ban 6 ház állt a faluban. 1720-ban 9 adózója volt, közülük 8 zsellér. 1784-ben 24 házában 27 családban 159 lakos élt. 1828-ban 11 háza és 243 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal, fakereskedéssel foglalkoztak.
Vályi András szerint "HUORKA. Tót falu Trentsén Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Bitarován alól, nap kelet felé Zolnához 3/4 mértföldnyire."[2]
Fényes Elek szerint " Huorka, tót falu, Trencsén vmegyében, a Vágh jobb partján 96 kath. lak. F. u. többen."[3]
1910-ben 190, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott.
2001-ben 600 lakosából 593 szlovák volt.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.