Bella (Szlovákia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Bella (Belá)
Bela-Zilina.jpg
Bella címere
Bella címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Zsolnai
Járás Zsolnai
Turisztikai régió Felső-Vágmente
Rang község
Első írásos említés 1378
Polgármester Matúš Krajči
Irányítószám 013 05
Körzethívószám +421 41
Forgalmi rendszám ZA
Népesség
Teljes népesség 3342 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 87 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 453 m
Terület 38,61 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bella (Szlovákia)
Bella
Bella
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 14′ 07″, k. h. 18° 56′ 44″Koordináták: é. sz. 49° 14′ 07″, k. h. 18° 56′ 44″
Bella weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bella témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Bella, (szlovákul Belá) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban, Zsolnától 20 km-re keletre. 2011-ben 3342 lakosából 3275 szlovák volt.

Története[szerkesztés]

1378-ban "Bela" alakban említik először. 1483-ban "Belen", 1496-ban "Bella" néven szerepel az írott forrásokban. Várna plébániájához tartozott, 1483-tól a sztrecsnói, később az óvári váruradalom része volt. Az itteni pásztorok Hunyadi Mátyástól kapták kiváltságaikat, melyeket 1496-ban II. Ulászló is megerősített. 1598-ban 34 háza volt. 1720-ban 27 volt az adózó háztartások száma. 1784-ben 265 házában 270 családban 1350 lakos élt. 1828-ban 245 háza és 2229 lakosa volt. Lakói erdei munkákkal, állattenyésztéssel, mezőgazdasággal foglalkoztak. A 19. században malom és szeszfőzde működött a községben.

A 18. század végén Vályi András szerint "BELLA. Tót falu Trentsén Vármegyében, földes Ura Pongrácz Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Krasznán felül két mértföldnyire, a’ hegyek közt egy völgyben. 1716. esztendőben Pongrátz Püspök építtetett itt templomot. Határbéli jó tulajdonságaira nézve, az első Osztályba tétettetett."[2]

A 19. század közepén Fényes Elek szerint "Béla, tót falu, Trencsén vgyében, egy völgyben szélyel szórva. Lakja 2187 kath., 71 zsidó. Kath. paroch. templom. Fenyves erdejéből és juhtartásból él. F. u. gr. Pongrácz. Ut. p. Zsolna."[3]

1910-ben 2536 lakosából 2510 szlovák volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott.

2001-ben 3303 lakosából 3265 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]