Bella (Szlovákia)
| Bella (Belá) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Zsolnai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1378 | ||
| Polgármester | Matúš Krajči | ||
| Irányítószám | 013 05 | ||
| Körzethívószám | +421 41 | ||
| Forgalmi rendszám | ZA | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3338 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 87 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 453 m | ||
| Terület | 38,61 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Bella
Pozíció Szlovákia térképén
| |||
| é. sz. 49° 14′ 07″, k. h. 18° 56′ 44″Koordináták: é. sz. 49° 14′ 07″, k. h. 18° 56′ 44″ | |||
| Bella weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bella témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Bella, (szlovákul Belá) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Zsolnától 20 km-re keletre.
Története[szerkesztés]
1378-ban "Bela" alakban említik először. 1483-ban "Belen", 1496-ban "Bella" néven szerepel az írott forrásokban. Várna plébániájához tartozott, 1483-tól a sztrecsnói, később az óvári váruradalom része volt. Az itteni pásztorok Hunyadi Mátyástól kapták kiváltságaikat, melyeket 1496-ban II. Ulászló is megerősített. 1598-ban 34 háza volt. 1720-ban 27 volt az adózó háztartások száma. 1784-ben 265 házában 270 családban 1350 lakos élt. 1828-ban 245 háza és 2229 lakosa volt. Lakói erdei munkákkal, állattenyésztéssel, mezőgazdasággal foglalkoztak. A 19. században malom és szeszfőzde működött a községben.
A 18. század végén Vályi András szerint "BELLA. Tót falu Trentsén Vármegyében, földes Ura Pongrácz Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Krasznán felül két mértföldnyire, a’ hegyek közt egy völgyben. 1716. esztendőben Pongrátz Püspök építtetett itt templomot. Határbéli jó tulajdonságaira nézve, az első Osztályba tétettetett."[2]
A 19. század közepén Fényes Elek szerint "Béla, tót falu, Trencsén vgyében, egy völgyben szélyel szórva. Lakja 2187 kath., 71 zsidó. Kath. paroch. templom. Fenyves erdejéből és juhtartásból él. F. u. gr. Pongrácz. Ut. p. Zsolna."[3]
A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 2536 lakosából 2510 szlovák volt.
2001-ben 3303 lakosából 3265 szlovák volt.
2011-ben 3342 lakosából 3275 szlovák volt.
Neves személyek[szerkesztés]
- Innen származott Czóbel Béla avantgárd festő édesapja.
- Innen származott Kubala László labdarúgó nagyanyja.
- Itt született 1881-ben Vas J. Jenő gyermekgyógyász.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Mária Magdolna tiszteletére szentelt római katolikus temploma eredetileg 1683-ban épült késő-reneszánsz stílusban, mai formájában 1788-ban épült.
- Haranglába a 19. század második felében épült.
Források[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
