Felsőricsó
| Felsőricsó (Horný Hričov) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Zsolnai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1208 | ||
| Polgármester | Dušan Ďuríček | ||
| Irányítószám | 013 42 | ||
| Körzethívószám | 041 | ||
| Forgalmi rendszám | ZA | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 879 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 133 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 311 m | ||
| Terület | 5,78 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 15′, k. h. 18° 40′49.250000°N 18.666667°EKoordináták: é. sz. 49° 15′, k. h. 18° 40′49.250000°N 18.666667°E | |||
| Felsőricsó weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőricsó témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Felsőricsó (1899-ig Felső-Hricsó, szlovákul Horný Hričov) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Zsolnától 5 km-re északnyugatra a Vág bal partján fekszik, Alsóricsó közelében.
Története
[szerkesztés]1208-ban „Rizoi” alakban említik először, kezdetben Hricsó várának tartozéka és szolgálófaluja volt. Későbbi története a közeli Zsolna várossal áll szoros kapcsolatban. Lakói a zsolnai vásárokon adták el portékáikat, a város részére utakat, hidakat építettek és javítottak. Cserébe padig vámmentességet élveztek.
1282-ben „Superior Herichou”, 1469-ben „Felsew Rihcho” néven szerepel. Ricsó várának uradalmához tartozott, később a nagybiccsei váruradalom része volt. 1598-ben 18 háza állt. 1720-ban 12 adózója volt. 1784-ben 63 házában 85 családban 374 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, Felső, és Podhrágy Hricsó. Tót faluk Trentsén Várm. földes Urok H. Eszterházy Uraság, lakosaik katolikusok, fekszenek Vág vize mellett, Zolnához 1 mértföldnyire, Podhrágynak szomszédságában, földgyeik a’ síkon termékenyek, legelőjök jó, fájok van elég, piatzozások közel.”[2]
1828-ban 61 háza és 487 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, erdei munkákkal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hrissó (Felső), tót falu, Trencsén vmegyében, a Vágh bal partján, a Sziléziába vivő országutban 488 kath. lak. F. u. h. Eszterházy.”[3]
A trianoni békéig Trencsén vármegye Vágbesztercei járásához tartozott.
Ezután a falu kétszer is leégett, 1920-ban és 1924-ben. Mezőgazdasági jellegét később is megőrizte, emellett lakói vászonszövéssel, pokróckészítéssel foglalkoztak. Az 1930-as években fűrészüzem és két téglagyár is működött a területén.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 696 | 781 | 794 | 879 |
| Különbség | +12,21 % | +1,66 % | +10,70 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 884 | 879 |
| Eltérés | -0,56 % |
1910-ben 424, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 776 lakosából 767 szlovák volt.
2011-ben 769 lakosából 709 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Kápolnája a 19. század második felében épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- 1 2 Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2026. március 31. (Hozzáférés: 2026. március 31.)
Külső hivatkozások
[szerkesztés]
A Zsolnai járás települései | ||
|---|---|---|
Zsolna (Žilina) | ||
|  | |
