Pásztorzávod
| Pásztorzávod (Paština Závada) | |
.JPG) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Zsolnai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1402 |
| Polgármester | Viera Hvizdáková |
| Irányítószám | 013 41 |
| Körzethívószám | 041 |
| Forgalmi rendszám | ZA |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 228 fő (2017. dec. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 32 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 360 m |
| Terület | 7,33 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Pásztorzávod
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 49° 12′ 40″, k. h. 18° 38′ 20″Koordináták: é. sz. 49° 12′ 40″, k. h. 18° 38′ 20″ | |
| Pásztorzávod weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pásztorzávod témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Pásztorzávod (más néven Nagyzavada, vagy Pastina Zavada, szlovákul Paština Závada, korábban Paučiná Závada) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban. 2011-ben 233 lakosából 227 szlovák volt.
Fekvése[szerkesztés]
Zsolnától 8 km-re nyugatra fekszik.
Története[szerkesztés]
A mai község területén egykor a puhói kultúra települése, a 7. - 8. században pedig korai szláv település állt. A mai települést a 14. század első felében alapították a német jog alapján. 1344-ben Pál bíró oklevelében említik először. 1402 és 1469-ben "Zawadka" alakban tűnik fel, 1598-ban "Zawada" néven említik az írott források. 1773-ban "Pascina Zavada", 1784-ben "Paucsina Zavada" a neve. Kezdetben a ricsói vár tartozéka, majd a nagybiccsei váruradalom része. Egy részét a Madocsányi család birtokolta. 1598-ban malma és 15 háza volt. 1720-ban 11 adózó háztartása volt. 1784-ben 24 házában 26 családban 137 lakos élt. 1828-ban 35 háza és 239 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, erdei munkákkal foglalkoztak.
Fényes Elek szerint „Nagy-Zavada, Trencsén vm. tót f. Hricsó filialisa: 249 kath. lak. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Zsolna.”[2]
1910-ben 165, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Vágbesztercei járásához tartozott. Mezőgazdasági jellegét később is megtartotta.
2001-ben 229 lakosából 228 szlovák volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
A 19. század végén készült népi építésű fa harangláb.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
