Pásztorzávod
| Pásztorzávod (Paština Závada) | |||
.JPG) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Zsolnai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1402 | ||
| Polgármester | Viera Hvizdáková | ||
| Irányítószám | 013 41 | ||
| Körzethívószám | 041 | ||
| Forgalmi rendszám | ZA | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 260 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 32 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 360 m | ||
| Terület | 7,33 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 12′ 41″, k. h. 18° 38′ 20″49.211400°N 18.638900°EKoordináták: é. sz. 49° 12′ 41″, k. h. 18° 38′ 20″49.211400°N 18.638900°E | |||
| Pásztorzávod weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pásztorzávod témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Pásztorzávod (más néven Nagyzavada, vagy Pastina Zavada, szlovákul Paština Závada, korábban Paučiná Závada) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Zsolnától 8 km-re nyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés]A mai község területén egykor a puhói kultúra települése, a 7.-8. században pedig korai szláv település állt.
A mai települést a 14. század első felében alapították a német jog alapján. 1344-ben Pál bíró oklevelében említik először. 1402 és 1469-ben „Zawadka” alakban tűnik fel. Kezdetben a ricsói vár tartozéka, majd a nagybiccsei váruradalom része. Egy részét a Madocsányi család birtokolta. 1598-ban malma és 15 háza volt, ekkor „Zawada” néven említik az írott források. 1720-ban 11 adózó háztartása létezett. 1773-ban „Pascina Zavada”, 1784-ben „Paucsina Zavada” a neve. 1784-ben 24 házában 26 családban 137 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZAVADA. N. Zavada. Tót faluk Trentsén Várm. földes Uraik Gr. Illésházy, és több Uraságok, fekszenek Nemsovának, és Podszkálnak szomszédságjokban; határjaik soványak.”[2]
1828-ban 35 háza és 239 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, erdei munkákkal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Nagy-Zavada, Trencsén vm. tót f. Hricsó filialisa: 249 kath. lak. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Zsolna.”[3]
A trianoni békéig Trencsén vármegye Vágbesztercei járásához tartozott.
Mezőgazdasági jellegét később is megtartotta.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Emberek száma: | 214 | 257 | 224 | 260 |
| Eltérés: | +20,09 % | -12,84 % | +16,07 % |
| Év: | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Emberek száma: | 259 | 260 |
| Eltérés: | +0,38 % |
1910-ben 165, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 229 lakosából 228 szlovák volt.
2011-ben 233 lakosából 227 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]A 19. század végén készült népi építésű fa harangláb.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. július 1.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
A Zsolnai járás települései | ||
|---|---|---|
Zsolna (Žilina) | ||
|  | |
