Pásztorzávod

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Pásztorzávod (Paština Závada)
Paština Závada (panoráma).JPG
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásZsolnai
Turisztikai régióFelső-Vágmente
Rang község
Első írásos említés 1402
Polgármester Viera Hvizdáková
Irányítószám 013 41
Körzethívószám 041
Forgalmi rendszám ZA
Népesség
Teljes népesség 228 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség32 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság360 m
Terület7,33 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pásztorzávod (Szlovákia)
Pásztorzávod
Pásztorzávod
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 12′ 40″, k. h. 18° 38′ 20″Koordináták: é. sz. 49° 12′ 40″, k. h. 18° 38′ 20″
Pásztorzávod weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pásztorzávod témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Pásztorzávod (más néven Nagyzavada, vagy Pastina Zavada, szlovákul Paština Závada, korábban Paučiná Závada) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban. 2011-ben 233 lakosából 227 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Zsolnától 8 km-re nyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

A mai község területén egykor a puhói kultúra települése, a 7. - 8. században pedig korai szláv település állt. A mai települést a 14. század első felében alapították a német jog alapján. 1344-ben Pál bíró oklevelében említik először. 1402 és 1469-ben "Zawadka" alakban tűnik fel, 1598-ban "Zawada" néven említik az írott források. 1773-ban "Pascina Zavada", 1784-ben "Paucsina Zavada" a neve. Kezdetben a ricsói vár tartozéka, majd a nagybiccsei váruradalom része. Egy részét a Madocsányi család birtokolta. 1598-ban malma és 15 háza volt. 1720-ban 11 adózó háztartása volt. 1784-ben 24 házában 26 családban 137 lakos élt. 1828-ban 35 háza és 239 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, erdei munkákkal foglalkoztak.

Fényes Elek szerint „Nagy-Zavada, Trencsén vm. tót f. Hricsó filialisa: 249 kath. lak. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Zsolna.”[2]

1910-ben 165, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Vágbesztercei járásához tartozott. Mezőgazdasági jellegét később is megtartotta.

2001-ben 229 lakosából 228 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

A 19. század végén készült népi építésű fa harangláb.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]