Pásztorzávod
Pásztorzávod (Paština Závada) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Zsolnai |
Járás | Zsolnai |
Rang | község |
Első írásos említés | 1402 |
Polgármester | Viera Hvizdáková |
Irányítószám | 013 41 |
Körzethívószám | 041 |
Forgalmi rendszám | ZA |
Népesség | |
Teljes népesség | 244 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 32 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 360 m |
Terület | 7,33 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 49° 12′ 41″, k. h. 18° 38′ 20″49.211400°N 18.638900°EKoordináták: é. sz. 49° 12′ 41″, k. h. 18° 38′ 20″49.211400°N 18.638900°E | |
Pásztorzávod weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Pásztorzávod témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Pásztorzávod (más néven Nagyzavada, vagy Pastina Zavada, szlovákul Paština Závada, korábban Paučiná Závada) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Zsolnától 8 km-re nyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés]A mai község területén egykor a puhói kultúra települése, a 7.-8. században pedig korai szláv település állt.
A mai települést a 14. század első felében alapították a német jog alapján. 1344-ben Pál bíró oklevelében említik először. 1402 és 1469-ben „Zawadka” alakban tűnik fel. Kezdetben a ricsói vár tartozéka, majd a nagybiccsei váruradalom része. Egy részét a Madocsányi család birtokolta. 1598-ban malma és 15 háza volt, ekkor „Zawada” néven említik az írott források. 1720-ban 11 adózó háztartása létezett. 1773-ban „Pascina Zavada”, 1784-ben „Paucsina Zavada” a neve. 1784-ben 24 házában 26 családban 137 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZAVADA. N. Zavada. Tót faluk Trentsén Várm. földes Uraik Gr. Illésházy, és több Uraságok, fekszenek Nemsovának, és Podszkálnak szomszédságjokban; határjaik soványak.”[2]
1828-ban 35 háza és 239 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, erdei munkákkal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Nagy-Zavada, Trencsén vm. tót f. Hricsó filialisa: 249 kath. lak. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Zsolna.”[3]
A trianoni békéig Trencsén vármegye Vágbesztercei járásához tartozott.
Mezőgazdasági jellegét később is megtartotta.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 165, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 229 lakosából 228 szlovák volt.
2011-ben 233 lakosából 227 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]A 19. század végén készült népi építésű fa harangláb.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. július 1.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.