Pásztorzávod
| Pásztorzávod (Paština Závada) | |||
.JPG) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Zsolnai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1402 | ||
| Polgármester | Viera Hvizdáková | ||
| Irányítószám | 013 41 | ||
| Körzethívószám | 041 | ||
| Forgalmi rendszám | ZA | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 265 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 32 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 360 m | ||
| Terület | 7,33 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 12′ 41″, k. h. 18° 38′ 20″49.211400°N 18.638900°EKoordináták: é. sz. 49° 12′ 41″, k. h. 18° 38′ 20″49.211400°N 18.638900°E | |||
| Pásztorzávod weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pásztorzávod témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Pásztorzávod (más néven Nagyzavada, vagy Pastina Zavada, szlovákul Paština Závada, korábban Paučiná Závada) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Zsolnától 8 km-re nyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A mai község területén egykor a puhói kultúra települése, a 7.-8. században pedig korai szláv település állt.
A mai települést a 14. század első felében alapították a német jog alapján. 1344-ben Pál bíró oklevelében említik először. 1402 és 1469-ben „Zawadka” alakban tűnik fel. Kezdetben a ricsói vár tartozéka, majd a nagybiccsei váruradalom része. Egy részét a Madocsányi család birtokolta. 1598-ban malma és 15 háza volt, ekkor „Zawada” néven említik az írott források. 1720-ban 11 adózó háztartása létezett. 1773-ban „Pascina Zavada”, 1784-ben „Paucsina Zavada” a neve. 1784-ben 24 házában 26 családban 137 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZAVADA. N. Zavada. Tót faluk Trentsén Várm. földes Uraik Gr. Illésházy, és több Uraságok, fekszenek Nemsovának, és Podszkálnak szomszédságjokban; határjaik soványak.”[2]
1828-ban 35 háza és 239 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, erdei munkákkal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Nagy-Zavada, Trencsén vm. tót f. Hricsó filialisa: 249 kath. lak. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Zsolna.”[3]
A trianoni békéig Trencsén vármegye Vágbesztercei járásához tartozott.
Mezőgazdasági jellegét később is megtartotta.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 220 | 260 | 233 | 265 |
| Különbség | +18,18 % | -10,38 % | +13,73 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 260 | 265 |
| Eltérés | +1,92 % |
1910-ben 165, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 229 lakosából 228 szlovák volt.
2011-ben 233 lakosából 227 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A 19. század végén készült népi építésű fa harangláb.
Külső hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Községinfó
- Pásztorzávod Szlovákia térképén
- A község Zsolna turisztikai honlapján
- E-obce.sk Archiválva 2023. március 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ "Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár". www.arcanum.com. Hozzáférés: 2024. július 1.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.
A Zsolnai járás települései | ||
|---|---|---|
Zsolna (Žilina) | ||
|  | |
