Ugrás a tartalomhoz

Pásztorzávod

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pásztorzávod (Paština Závada)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásZsolnai
Rangközség
Első írásos említés1402
PolgármesterViera Hvizdáková
Irányítószám013 41
Körzethívószám041
Forgalmi rendszámZA
Népesség
Teljes népesség244 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség32 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság360 m
Terület7,33 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 12′ 41″, k. h. 18° 38′ 20″49.211400°N 18.638900°EKoordináták: é. sz. 49° 12′ 41″, k. h. 18° 38′ 20″49.211400°N 18.638900°E
Pásztorzávod weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pásztorzávod témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Pásztorzávod (más néven Nagyzavada, vagy Pastina Zavada, szlovákul Paština Závada, korábban Paučiná Závada) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Zsolnától 8 km-re nyugatra fekszik.

Története

[szerkesztés]

A mai község területén egykor a puhói kultúra települése, a 7.-8. században pedig korai szláv település állt.

A mai települést a 14. század első felében alapították a német jog alapján. 1344-ben Pál bíró oklevelében említik először. 1402 és 1469-ben „Zawadka” alakban tűnik fel. Kezdetben a ricsói vár tartozéka, majd a nagybiccsei váruradalom része. Egy részét a Madocsányi család birtokolta. 1598-ban malma és 15 háza volt, ekkor „Zawada” néven említik az írott források. 1720-ban 11 adózó háztartása létezett. 1773-ban „Pascina Zavada”, 1784-ben „Paucsina Zavada” a neve. 1784-ben 24 házában 26 családban 137 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZAVADA. N. Zavada. Tót faluk Trentsén Várm. földes Uraik Gr. Illésházy, és több Uraságok, fekszenek Nemsovának, és Podszkálnak szomszédságjokban; határjaik soványak.[2]

1828-ban 35 háza és 239 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, erdei munkákkal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Nagy-Zavada, Trencsén vm. tót f. Hricsó filialisa: 249 kath. lak. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Zsolna.”[3]

A trianoni békéig Trencsén vármegye Vágbesztercei járásához tartozott.

Mezőgazdasági jellegét később is megtartotta.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 165, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 229 lakosából 228 szlovák volt.

2011-ben 233 lakosából 227 szlovák volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]

A 19. század végén készült népi építésű fa harangláb.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]