Pásztorzávod

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Pásztorzávod (Paština Závada)
Paština Závada (panoráma).JPG
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásZsolnai
Rang község
Első írásos említés 1402
Polgármester Viera Hvizdáková
Irányítószám 013 41
Körzethívószám 041
Forgalmi rendszám ZA
Népesség
Teljes népesség228 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség32 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság360 m
Terület7,33 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pásztorzávod (Szlovákia)
Pásztorzávod
Pásztorzávod
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 12′ 40″, k. h. 18° 38′ 20″Koordináták: é. sz. 49° 12′ 40″, k. h. 18° 38′ 20″
Pásztorzávod weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pásztorzávod témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Pásztorzávod (más néven Nagyzavada, vagy Pastina Zavada, szlovákul Paština Závada, korábban Paučiná Závada) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban. 2011-ben 233 lakosából 227 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Zsolnától 8 km-re nyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

A mai község területén egykor a puhói kultúra települése, a 7. - 8. században pedig korai szláv település állt. A mai települést a 14. század első felében alapították a német jog alapján. 1344-ben Pál bíró oklevelében említik először. 1402 és 1469-ben "Zawadka" alakban tűnik fel, 1598-ban "Zawada" néven említik az írott források. 1773-ban "Pascina Zavada", 1784-ben "Paucsina Zavada" a neve. Kezdetben a ricsói vár tartozéka, majd a nagybiccsei váruradalom része. Egy részét a Madocsányi család birtokolta. 1598-ban malma és 15 háza volt. 1720-ban 11 adózó háztartása volt. 1784-ben 24 házában 26 családban 137 lakos élt. 1828-ban 35 háza és 239 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, erdei munkákkal foglalkoztak.

Fényes Elek szerint „Nagy-Zavada, Trencsén vm. tót f. Hricsó filialisa: 249 kath. lak. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Zsolna.”[2]

1910-ben 165, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Vágbesztercei járásához tartozott. Mezőgazdasági jellegét később is megtartotta.

2001-ben 229 lakosából 228 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

A 19. század végén készült népi építésű fa harangláb.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]