Ugrás a tartalomhoz

Kunfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kunfalva (Konská)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásZsolnai
Rangközség
Első írásos említés1350
PolgármesterJanka Stupňanová
Irányítószám013 13
Körzethívószám041
Forgalmi rendszámZA
Népesség
Teljes népesség1650 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség275 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság435 m
Terület5,31 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 06′ 50″, k. h. 18° 40′ 40″Koordináták: é. sz. 49° 06′ 50″, k. h. 18° 40′ 40″
Kunfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kunfalva témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kunfalva (szlovákul Konská) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Zsolnától 14 km-re délnyugatra, Rajecfürdőtől 2 km-re délre fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu keletkezése az 1228-as évszámhoz köthető, amikor az egyházi források szerint az első templom épült. A falu a rajeci uradalomhoz tartozott. A templom felépülése a rajeci uradalom egy részének II. András király által az esztergomi káptalan részére történő adományozással lehet összefüggésben. Ez az első templom a faluval együtt a tatárjáráskor pusztult el. 1287-ben a káptalan birtokát a Hont-Pázmány nembeli Kázmérral cserélte el. 1297-ben az egész Rajecvölgy Csák Máté uralma alá került, majd ennek halála után a királyra szállt. A 14. században királyi birtokként a zsolnalitvai vár tartozéka volt.

A falut „villa Kunzka” néven 1350-ben említik először, első ismert soltésza és bírája Tyl fia Miklós volt. A név alapján a soltész német volt, a betelepített lakosság – amely 16 évre adómentességet kapott – azonban valószínűleg szlovák. A 14. század második felében a források szerint új, gótikus templomot építettek. 1368 után a soltészságot a gömöri Balog család tagja, Domonkos vásárolta meg, aki 1376-ban a birtokot elcserélte a királlyal. A 14. század végén a falu a Rajecvölggyel együtt Sztrecsény várának uradalmához került. 1456-ban már újra Litva várához tartozott, mely 1474-ben királyi adományként Kinizsi Pálé, majd 1495-től a Szapolyaiké.

1543-ban 15 jobbágytelek, 8 zsellér és egy bíró volt a településen. 1556-ban a litvai uradalmat a Thurzó család szerezte meg. 1598-ban malom és 27 ház állt a faluban. Az 1626-os urbárium szerint a faluban malom és fűrészüzem működött, bíró, 11 jobbágy és 8 zsellér élt itt. 1628-ban a litvai uradalmat négy részre osztották, melyen a Thurzók, Perényiek, Révayak és Lengyelek osztoztak. 1707-ben 10 jobbágy és 21 nincstelen élt itt, miközben sok falu a kuruc harcokban elpusztult. 1770-ben 17 jobbágytelke volt, 107 jobbágy, 10 zsellér és 2 nincstelen lakta. 1784-ben az első népszámláláskor 77 házát 90 családban 553-an lakták. 1798-ban legnagyobb birtokosai a Mednyánszky, Újváry, Balassa, Perényi és Pongrác családok.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KONSZKA. Trentsén Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik egy völgyben, a’ Rajeczi fördők felett, erdeje, legelője elég van, piatza közel, de földgye nedves.[2]

1826-ban a régi templomot lebontották, helyette egy fakápolnát építettek, amely az új templom megépültéig volt az istentiszteletek színhelye. 1828-ban 40 házban 725 lakos élt a községben.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Konszka, Trencsén m. tót falu, egy völgyben a rajeczi fördők felett. Számlál 705 kath., 7 zsidó lak. Kath. paroch. temploma elromlott; hanem a sztranskai templom szolgál helyette; földe vizenyős; legelője elég; valamint fája is. F. u. a lietavai uradalom. Ut. p. Zsolna.[3]

1873-ban a litVai uradalom megszűnt, az új birtokos Popper Lipót lett. 1886-tól Ballestrém Ferenc és Hahn Sámuel a birtokosai. A trianoni békéig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1038, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 1300 lakosából 1297 szlovák volt.

2011-ben 1458 lakosából 1442 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]