Kunfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kunfalva (Konská)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásZsolnai
Rang község
Első írásos említés 1350
Polgármester Janka Stupňanová
Irányítószám 013 13
Körzethívószám 041
Forgalmi rendszám ZA
Népesség
Teljes népesség1534 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség275 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság435 m
Terület5,31 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kunfalva (Szlovákia)
Kunfalva
Kunfalva
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 06′ 50″, k. h. 18° 40′ 40″Koordináták: é. sz. 49° 06′ 50″, k. h. 18° 40′ 40″
Kunfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kunfalva témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kunfalva (szlovákul Konská) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Zsolnától 14 km-re délnyugatra, Rajecfürdőtől 2 km-re délre fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu keletkezése az 1228-as évszámhoz köthető, amikor az egyházi források szerint az első templom épült. A falu rajeci uradalomhoz tartozott. A templom felépülése a rajeci uradalom egy részének II. András király által az esztergomi káptalan részére történő adományozással lehet összefüggésben. Ez az első templom a faluval együtt tatárjáráskor pusztult el. 1287-ben a káptalan birtokát a Hont-Pázmány nembeli Kázmérral cserélte el. 1297-ben az egész Rajecvölgy Csák Máté uralma alá került, majd ennek halála után a királyra szállt. A 14. században királyi birtokként a zsolnalitvai vár tartozéka volt. A falut "villa Kunzka" néven 1350-ben említik először, első ismert soltésza és bírája Tyl fia Miklós volt. A név alapján a soltész német volt, a betelepített lakosság, amely 16 évre adómentességet kapott azonban valószínűleg szlovák. A 14. század második felében a források szerint új, gótikus templomot építettek. 1368 után a soltészságot a gömöri Balog család tagja Domonkos vásárolta meg, aki 1376-ban a birtokot elcserélte a királlyal. A 14. század végén a falu a Rajecvölggyel együtt Sztrecsény várának uradalmához került. 1456-ban már újra Litva várához tartozott, mely 1474-ben királyi adományként Kinizsi Pálé, majd 1495-től Szapolyiaké. 1543-ban 15 jobbágytelek, 8 zsellér és egy bíró volt a településen. 1556-ban a livtai uradalmat a Thurzó család szerezte meg. 1598-ban malom és 27 ház állt a faluban. Az 1626-os urbárium szerint a faluban malom és fűrészüzem működött, bíró, 11 jobbágy és 8 zsellér élt itt. 1628-ban a litvai uradalmat négy részre osztották, melyen a Thurzók, a Perényiek, a Révayak és a Lengyelek osztoztak. 1707-ben 10 jobbágy és 21 nincstelen élt itt, miközben sok falu a kuruc harcokban elpusztult. 1770-ben 17 jobbágytelke volt, 107 jobbágy, 10 zsellér és 2 nincstelen. 1784-ben az első népszámláláskor 77 házában 90 családban 553 lakosa volt. 1798-ban legnagyobb birtokosai a Mednyánszky, Újváry, Balassa, Perényi és Pongrác családok. 1826-ban a régi templomot lebontották helyette egy fakápolnát építettek amely az új templom megépültéig volt az istentiszteletek színhelye. 1828-ban 40 házban 725 lakos élt a községben. 1873-ban a livtai uradalom megszűnt, az új birtokos Popper Lipót lett. 1886-tól Ballestrém Ferenc és Hahn Sámuel a birtokosai.

Vályi András szerint "KONSZKA. Trentsén Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik egy völgyben, a’ Rajeczi fördők felett, erdeje, legelője elég van, piatza közel, de földgye nedves." [2]

Fényes Elek szerint "Konszka, Trencsén m. tót falu, egy völgyben a rajeczi fördők felett. Számlál 705 kath., 7 zsidó lak. Kath. paroch. temploma elromlott; hanem a sztranskai templom szolgál helyette; földe vizenyős; legelője elég; valamint fája is. F. u. a lietavai uradalom. Ut. p. Zsolna."[3]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1038, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1300 lakosából 1297 szlovák volt.

2011-ben 1458 lakosából 1442 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]