Litvaszinye-Babkó
| Litvaszinye - Babkó (Lietavská Svinná-Babkov) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Zsolnai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1393 |
| Polgármester | Igor Veselovský |
| Irányítószám | 013 11 |
| Körzethívószám | 041 |
| Forgalmi rendszám | ZA |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1734 fő (2017. dec. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 89 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 448 m |
| Terület | 18,30 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Litvaszinye - Babkó
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 49° 09′ 07″, k. h. 18° 40′ 40″Koordináták: é. sz. 49° 09′ 07″, k. h. 18° 40′ 40″ | |
| Litvaszinye - Babkó weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Litvaszinye - Babkó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Litvaszinye-Babkó (szlovákul Lietavská Svinná-Babkov) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban. Litvaszinye és Babkó egyesítésével keletkezett, beleértve az 1907-ben Litvaszinyéhez csatolt Papszabadit is (Plébán-Lehota). 2011-ben 1633 lakosából 1494 szlovák volt.
Fekvése[szerkesztés]
Zsolnától 10 km-re délnyugatra fekszik.
Története[szerkesztés]
1393-ben Litva várának tartozékaként említik először. ekkor "Zyne" alakban szerepel. 1474-ben "Swynna", 1496-ban "Zwinna" néven említik. 1598-ban 20 adózó portája volt. 1720-ban 17-en adóztak a faluban. 1784-ben 51 házában 61 család és 380 lakos élt. 1828-ban 51 házában 561-en laktak. Lakói főként mezőgazdasággal és erdei munkákkal foglalkoztak.
Papszabadit szintén 1393-tól említik. Litva várának uradalmához tartozott. 1720-ban 7 adózó portája volt. 1784-ben 13 házában 18 család és 86 lakos élt. 1828-ban 7 háza és 69 lakosa volt.
Vályi András szerint "SVINNA. Tót faluk Trentsén Várm. a’ Lietavai Uradalomhoz tartoznak, fekszenek Zay Ugróczhoz másfél mértföldnyire; határjaik meg lehetősek." [2] "BABKOV. Tót falu Trentsén Vármegyében, birtokos Urai Gróf Balassa, és más Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Lyetavának szomszédságában, mellynek filiája. Ambár legelője, és fája bőven van; de mivel földgye középszerű, második Osztálybéli." [2] "Plebani Lehota. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura a’ Lietavai Plébánia, lakosai katolikusok, fekszik Zólnához fél mértföldnyire, határja soványas." [2]
Fényes Elek szerint "Szvinna, tót falu, Trencsén vmegyében, 380 kath., 3 zsidó lak. A lietavai uradalom birja."[3] "Babkov, tót falu, Trencsén vármegyében, 408 kath., 11 zsidó lak. A Lietavai uradalomhoz tartozik. Ut. p. Zsolna."[3] "Lehota (Plébáni), Trencsén vármegyében, 140 kath. lak. A lietavai plébános birja. Ut. posta Zsolna."[3]
1910-ben Litvaszinyének Papszabadival együtt 1534, Babkónak 435, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott.
2001-ben 1534 lakosából 1524 szlovák volt.
További információk[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
- ↑ a b c Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ a b c Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
