Litvaszinye-Babkó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Litvaszinye - Babkó (Lietavská Svinná-Babkov)
Hrad Lietava - Kinižovský palác.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásZsolnai
Turisztikai régióFelső-Vágmente
Rang község
Első írásos említés 1393
Polgármester Igor Veselovský
Irányítószám 013 11
Körzethívószám 041
Forgalmi rendszám ZA
Népesség
Teljes népesség 1734 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség89 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság448 m
Terület18,30 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Litvaszinye - Babkó (Szlovákia)
Litvaszinye - Babkó
Litvaszinye - Babkó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 09′ 07″, k. h. 18° 40′ 40″Koordináták: é. sz. 49° 09′ 07″, k. h. 18° 40′ 40″
Litvaszinye - Babkó weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Litvaszinye - Babkó témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Litvaszinye-Babkó (szlovákul Lietavská Svinná-Babkov) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban. Litvaszinye és Babkó egyesítésével keletkezett, beleértve az 1907-ben Litvaszinyéhez csatolt Papszabadit is (Plébán-Lehota). 2011-ben 1633 lakosából 1494 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Zsolnától 10 km-re délnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

1393-ben Litva várának tartozékaként említik először. ekkor "Zyne" alakban szerepel. 1474-ben "Swynna", 1496-ban "Zwinna" néven említik. 1598-ban 20 adózó portája volt. 1720-ban 17-en adóztak a faluban. 1784-ben 51 házában 61 család és 380 lakos élt. 1828-ban 51 házában 561-en laktak. Lakói főként mezőgazdasággal és erdei munkákkal foglalkoztak.

Papszabadit szintén 1393-tól említik. Litva várának uradalmához tartozott. 1720-ban 7 adózó portája volt. 1784-ben 13 házában 18 család és 86 lakos élt. 1828-ban 7 háza és 69 lakosa volt.

Vályi András szerint "SVINNA. Tót faluk Trentsén Várm. a’ Lietavai Uradalomhoz tartoznak, fekszenek Zay Ugróczhoz másfél mértföldnyire; határjaik meg lehetősek." [2] "BABKOV. Tót falu Trentsén Vármegyében, birtokos Urai Gróf Balassa, és más Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Lyetavának szomszédságában, mellynek filiája. Ambár legelője, és fája bőven van; de mivel földgye középszerű, második Osztálybéli." [2] "Plebani Lehota. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura a’ Lietavai Plébánia, lakosai katolikusok, fekszik Zólnához fél mértföldnyire, határja soványas." [2]

Fényes Elek szerint "Szvinna, tót falu, Trencsén vmegyében, 380 kath., 3 zsidó lak. A lietavai uradalom birja. " [3] "Babkov, tót falu, Trencsén vármegyében, 408 kath., 11 zsidó lak. A Lietavai uradalomhoz tartozik. Ut. p. Zsolna."[3] "Lehota (Plébáni), Trencsén vármegyében, 140 kath. lak. A lietavai plébános birja. Ut. posta Zsolna."[3]

1910-ben Litvaszinyének Papszabadival együtt 1534, Babkónak 435, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott.

2001-ben 1534 lakosából 1524 szlovák volt.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. a b c Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. a b c Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.