Háromudvar
| Háromudvar (Turie) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Zsolnai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1386 | ||
| Polgármester | Miroslav Chovanec | ||
| Irányítószám | 013 12 | ||
| Körzethívószám | 041 | ||
| Forgalmi rendszám | ZA | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2174 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 73 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 441 m | ||
| Terület | 27,20 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 08′ 57″, k. h. 18° 45′ 10″49.149167°N 18.752778°EKoordináták: é. sz. 49° 08′ 57″, k. h. 18° 45′ 10″49.149167°N 18.752778°E | |||
| Háromudvar weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Háromudvar témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Háromudvar (1899-ig Turó-Tridvor, szlovákul Turie) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban. Turó és Tridvor települések egyesülésével jött létre.
Fekvése
[szerkesztés]Zsolnától 8 km-re délre található.
Története
[szerkesztés]A mai község területén a történelem előtti időkben a puhói kultúra települése állt.
Háromudvar
[szerkesztés]Háromudvar (Tridvor) 1416-ban tűnik fel a forrásokban, ekkor három nemesi kúriát (udvart) említenek itt. Ennek alapján kapta később a település a magyar nevét. 1439-ben már „Harumwdvar” néven említik. Zsolnalitva várának uradalmához tartozott. A Hranostraj és Szeghy családok birtoka. 1598-ban 8 háza volt. 1784-ben 14 házában 15 családban 79 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TRIDVORI. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura Szeghy Uraság, lakosai katolikusok; határja ollyan, mint Vadicsóé.; UDVAR. Három Udvar, Tridvori. Trentsén Várm.”[2]
1828-ban már csak majorként szerepel és a század folyamán Túrral egyesítették.
Turó
[szerkesztés]Turó 1386-ban egy pénz átadásról szóló latin nyelvű feljegyzésben említik először „Tauricz” alakban. 1416-ban egy másik feljegyzésben „Thauricz” alakban szerepel. 1438-ban „Thwr”, 1439-ben „Twr” néven említik. A község Sztrecsnó várának uradalmához tartozott. 1598-ban 31 ház állt a településen. 1713-ban már Pongrácz Mária grófnő birtoka. 1720-ban 24 adózó családfője volt. 1784-ben 69 házában 77 családban 575 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TURO. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Rozinához közel, mellynek filiája; legelője, fája van, piatzozása nem meszsze; földgye közép termékenységű.”[2]
1805-ben az Eszterházy családé. Következő birtokosa a Széghy család volt. 1828-ban 74 házát 1042-en lakták, akik főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. Ezután egyesítették Háromudvarral.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Turó, tót falu, Trencsén vmegyében, 934 kath., 10 evang. lak. Van egy filial temploma és szép fenyvese. F. u. h. Eszterházy.”[3]
A Széghyek 1890-ben a zsolnai Milco János ügyvédnek adták el a birtokot, melyet 1901-ben a Veres család vásárolt meg. A trianoni diktátumig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott.
1944-ben a község területén súlyos harcok folytak a partizánok és a német megszállók között.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 1815 | 1991 | 1973 | 2174 |
| Különbség | +9,69 % | -0,90 % | +10,18 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 2158 | 2174 |
| Eltérés | +0,74 % |
1910-ben 1312, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 1939 lakosából 1922 szlovák volt.[5]
2011-ben 1977 lakosából 1907 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Mihály arkangyal tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 14. században épült késő román stílusban. A 17. században védőfallal vették körül.
- A falu határában álló Szent Rókus kápolna 1710-ben épült.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- 1 2 Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- 1 2 Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2026. március 31. (Hozzáférés: 2026. március 31.)
- ↑ Archivált másolat. [2007. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. december 9.)
A Zsolnai járás települései | ||
|---|---|---|
Zsolna (Žilina) | ||
|  | |
