Háromudvar
| Háromudvar (Turie) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Zsolnai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1386 |
| Polgármester | Miroslav Chovanec |
| Irányítószám | 013 12 |
| Körzethívószám | 041 |
| Forgalmi rendszám | ZA |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1995 fő (2017. dec. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 73 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 441 m |
| Terület | 27,20 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Háromudvar
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 49° 08′ 56″, k. h. 18° 45′ 10″Koordináták: é. sz. 49° 08′ 56″, k. h. 18° 45′ 10″ | |
| Háromudvar weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Háromudvar témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Háromudvar (1899-ig Turó-Tridvor, szlovákul Turie) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban. Turó és Tridvor települések egyesülése. 2011-ben 1977 lakosából 1907 szlovák volt.
Fekvése[szerkesztés]
Zsolnától 8 km-re délre fekszik, a 64-es úton közelíthető meg.
Története[szerkesztés]
A mai község területén a történelem előtti időkben a puhói kultúra települése állt. Egykor két település, Túr és Háromudvar állt a helyén.
Turó 1386-ban egy pénz átadásról szóló latin nyelvű feljegyzésben említik először "Tauricz" alakban. 1416-ban egy másik feljegyzésben "Thauricz" alakban szerepel. 1438-ban "Thwr", 1439-ben "Twr" néven említik. A község Sztrecsnó várának uradalmához tartozott. 1598-ban 31 ház állt a településen. 1713-ban már Pongrácz Mária grófnő birtoka, 1805-ben pedig az Eszterházy családé. Következő birtokosa a Széghy család volt, akik 1890-ben a zsolnai Milco János ügyvédnek adták el a birtokot, melyet 1901-ben a Veres család vásárolt meg. 1720-ban 24 adózó családfője volt. 1784-ben 69 házában 77 családban 575 lakos élt. 1828-ban 74 háza és 1042 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.
Háromudvar (Tridvor) 1416-ban tűnik fel a forrásokban, ekkor három nemesi kúriát (udvart) említenek itt. Ennek alapján kapta később a település a magyar nevét. 1439-ben már "Harumwdvar" néven említik. Zsolnalitva várának uradalmához tartozott. A Hranostraj és Szeghy családok birtoka. 1598-ban 8 háza volt. 1784-ban 14 házában 15 családban 79 lakos élt. 1828-ban már csak majorként szerepel és a század folyamán Túrral egyesítették.
Vályi András szerint "TURO. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Rozinához közel, mellynek filiája; legelője, fája van, piatzozása 540nem meszsze; földgye közép termékenységű."[2] "TRIDVORI. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura Szeghy Uraság, lakosai katolikusok; határja ollyan, mint Vadicsóé.; UDVAR. Három Udvar, Tridvori. Trentsén Várm."[2]
Fényes Elek szerint "Turó, tót falu, Trencsén vmegyében, 934 kath., 10 evang. lak. Van egy filial temploma és szép fenyvese. F. u. h. Eszterházy."[3]
1910-ben 1312, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott. 1944-ben a község területén súlyos harcok folytak a partizánok és a német megszállók között.
2001-ben 1939 lakosából 1922 szlovák volt.[4]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 14. században épült késő román stílusban. A 17. században védőfallal vették körül.
- A falu határában álló Szent Rókus kápolna 1710-ben épült.
További információk[szerkesztés]
- Hivatalos oldal[halott link]
- Községinfó
- Háromudvar Szlovákia térképén[halott link]
- Alapinformációk
- Thomas Ender: A Rajcsanka-patak Háromudvar közelében[halott link]
- E-obce.sk
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
- ↑ a b Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Archivált másolat. [2007. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. december 9.)
