Frivaldnádas
| Frivaldnádas (Rajecká Lesná) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Zsolnai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1413 | ||
| Polgármester | Peter Tarábek | ||
| Irányítószám | 013 15 | ||
| Körzethívószám | 041 | ||
| Forgalmi rendszám | ZA | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1171 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 31 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 508 m | ||
| Terület | 39,26 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 02′ 40″, k. h. 18° 38′ 07″49.044444°N 18.635278°EKoordináták: é. sz. 49° 02′ 40″, k. h. 18° 38′ 07″49.044444°N 18.635278°E | |||
| Frivaldnádas weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Frivaldnádas témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Frivaldnádas (1906-ig Trsztyennafrivald, szlovákul Rajecká Lesná, korábban Fryvald-Lesná) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Zsolnai járásában. Trsztyena és Frivald települések egyesítésével jött létre.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Zsolnától 23 km-re délnyugatra fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Eredeti német származású neve: Freiwald (= szabad erdő). A régi név másik tagja a szláv trst (= nád) főnévből való.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Frivald
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Frivaldot a 14. század elején a német jog alapján alapították. Első említése 1474-ből származik „Friwald” alakban. A lietavai váruradalom része volt. 1598-ban 30 ház állt a faluban. 1626-ig a lietavai uradalom része, majd a Thurzó család és örököseik birtokában állt. 1720-ban 18 adózó családfője volt. 1784-ben 127 házában 175 családban 949 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „FRIVALD. vagy Fridvald. Tót falu Trentsén Vármegyében, földes Urai Fridvalszky, és más Urak, lakosai katolikusok, fekszik Fatskotól, és Regétztől sem meszsze. Legelője hasznos, fája elég, de mivel földgye középszerű, második Osztálybéli.”[2]
1828-ban 116 háza volt 1264 lakossal, akik főként állattartással és szőlőtermesztéssel foglalkoztak. 1848-tól a Révayaké.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Frivald, tót falu, Trencsén vmegyében: 1252 kath., 13 zsidó lak. Kath., paroch. templom. Erdeje ennek is szép. F. u. a lietavai uradalom.”[3]
1900-ban csatolták hozzá Trsztyenát.
Trsztyena
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Trsztyena falut a 14. században németek alapították. Első említése 1413-ból származik, amikor Stíbor vajda Trencsén, Beszterce és Zsolna főispánja hű szolgálataiért Walach Mihálynak adományozza. Az oklevél a Frivald család okirat gyűjteményében maradt fenn. A község a lietavai váruradalomhoz tartozott. Első temploma 1688-ban épült, melynek főoltárán állott egy fából készült kegyszobor.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TRSTYENA. Szabad puszta Trentsén Várm. a’ Lietavai Uradalomban, Rajaczhoz tartozik.”[2]
1828-ban 6 háza és 324 lakosa volt. 1863 és 1900 között Trsztena néven önálló település. 1865-ben a régi templom helyett újat építettek és a főoltáron álló szobrot ide hozták át.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Trsztrenna, tót falu, Trencsén vmegyében, Facskó és Privald közt: 50 kath., 7 zsidó lak., és szép fenyvesekkel. F. u. a lietavai urad.”[3]
1900-ban csatolták Frivaldhoz.
Az egyesített település a trianoni diktátumig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 1282 | 1282 | 1205 | 1171 |
| Különbség | +0 % | -6,00 % | -2,82 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 1192 | 1171 |
| Eltérés | -1,76 % |
1910-ben 1555, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2011-ben 1214 lakosából 1180 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Szűz Mária születése tiszteletére szentelt kegytemploma 1865-ben épült. Kegyszobra 16. századi alkotás. A templom mellett csodás vizű szentkút is található, mely ősi búcsújáróhely. Ünnepe szeptember 8-án van. A templomot 1989-ben II. János Pál pápa basilica minor rangra emelte.
- A templomtól 500 m-re áll a Mennybemenetel temploma, a keresztút 14 stációjával és a Lourdes-i kápolnával, melyet a meleg vizes gyógyforrás fölé építettek.
- A falu másik látványossága a Szlovák Betlehem, Jozef Pekara fafaragó mesterműve, melyet 1980 és 1998 között készített. A 8,5 m hosszú, 2,5 m széles és 3 m magas, hársfából faragott alkotás Szlovákia legnevezetesebb épületeit, kastélyait, várait ábrázolja a bibliai Betlehem körül. Az alkotás a világ legnagyobb méretű ilyen fafaragása, a Születés Házának emeletén tekinthető meg.
- A Kofola kóla szlovák üzeme itt működik 1960 óta.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- 1 2 Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- 1 2 Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31..
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Községinfó
- Frivaldnádas Szlovákia térképén
- Frivald búcsújáróhely (képes ismertető)
- A Szlovák Betlehem
- A Szlovák Betlehem képei
- E-obce.sk
A Zsolnai járás települései | ||
|---|---|---|
Zsolna (Žilina) | ||
|  | |
