Ugrás a tartalomhoz

Frivaldnádas

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Frivaldnádas (Rajecká Lesná)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásZsolnai
Rangközség
Első írásos említés1413
PolgármesterPeter Tarábek
Irányítószám013 15
Körzethívószám041
Forgalmi rendszámZA
Népesség
Teljes népesség1234 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség31 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság508 m
Terület39,26 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 02′ 40″, k. h. 18° 38′ 07″49.044444°N 18.635278°EKoordináták: é. sz. 49° 02′ 40″, k. h. 18° 38′ 07″49.044444°N 18.635278°E
Frivaldnádas weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Frivaldnádas témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Frivaldnádas (1906-ig Trsztyennafrivald, szlovákul Rajecká Lesná, korábban Fryvald-Lesná) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Zsolnai járásában. Trsztyena és Frivald települések egyesítésével jött létre.

Fekvése

[szerkesztés]

Zsolnától 23 km-re délnyugatra fekszik.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Eredeti német származású neve: Freiwald (= szabad erdő). A régi név másik tagja a szláv trst (= nád) főnévből való.

Története

[szerkesztés]

Frivald

[szerkesztés]

Frivaldot a 14. század elején a német jog alapján alapították. Első említése 1474-ből származik „Friwald” alakban. A lietavai váruradalom része volt. 1598-ban 30 ház állt a faluban. 1626-ig a lietavai uradalom része, majd a Thurzó család és örököseik birtokában állt. 1720-ban 18 adózó családfője volt. 1784-ben 127 házában 175 családban 949 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „FRIVALD. vagy Fridvald. Tót falu Trentsén Vármegyében, földes Urai Fridvalszky, és más Urak, lakosai katolikusok, fekszik Fatskotól, és Regétztől sem meszsze. Legelője hasznos, fája elég, de mivel földgye középszerű, második Osztálybéli.”[2]

1828-ban 116 háza volt 1264 lakossal, akik főként állattartással és szőlőtermesztéssel foglalkoztak. 1848-tól a Révayaké.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Frivald, tót falu, Trencsén vmegyében: 1252 kath., 13 zsidó lak. Kath., paroch. templom. Erdeje ennek is szép. F. u. a lietavai uradalom.”[3]

1900-ban csatolták hozzá Trsztyenát.

Trsztyena

[szerkesztés]

Trsztyena falut a 14. században németek alapították. Első említése 1413-ból származik, amikor Stíbor vajda Trencsén, Beszterce és Zsolna főispánja hű szolgálataiért Walach Mihálynak adományozza. Az oklevél a Frivald család okirat gyűjteményében maradt fenn. A község a lietavai váruradalomhoz tartozott. Első temploma 1688-ban épült, melynek főoltárán állott egy fából készült kegyszobor.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TRSTYENA. Szabad puszta Trentsén Várm. a’ Lietavai Uradalomban, Rajaczhoz tartozik.”[2]

1828-ban 6 háza és 324 lakosa volt. 1863 és 1900 között Trsztena néven önálló település. 1865-ben a régi templom helyett újat építettek és a főoltáron álló szobrot ide hozták át.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Trsztrenna, tót falu, Trencsén vmegyében, Facskó és Privald közt: 50 kath., 7 zsidó lak., és szép fenyvesekkel. F. u. a lietavai urad.”[3]

1900-ban csatolták Frivaldhoz.

Az egyesített település a trianoni diktátumig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 1555, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2011-ben 1214 lakosából 1180 szlovák volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szűz Mária születése tiszteletére szentelt kegytemploma 1865-ben épült. Kegyszobra 16. századi alkotás. A templom mellett csodás vizű szentkút is található, mely ősi búcsújáróhely. Ünnepe szeptember 8-án van. A templomot 1989-ben II. János Pál pápa basilica minor rangra emelte.
  • A templomtól 500 m-re áll a Mennybemenetel temploma, a keresztút 14 stációjával és a Lourdes-i kápolnával, melyet a meleg vizes gyógyforrás fölé építettek.
  • A falu másik látványossága a Szlovák Betlehem, Jozef Pekara fafaragó mesterműve, melyet 1980 és 1998 között készített. A 8,5 m hosszú, 2,5 m széles és 3 m magas, hársfából faragott alkotás Szlovákia legnevezetesebb épületeit, kastélyait, várait ábrázolja a bibliai Betlehem körül. Az alkotás a világ legnagyobb méretű ilyen fafaragása, a Születés Házának emeletén tekinthető meg.
  • A Kofola kóla szlovák üzeme itt működik 1960 óta.

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]