Harmatos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Harmatos (Rosina)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásZsolnai
Rangközség
Első írásos említés1341
PolgármesterJozef Machyna
Irányítószám013 22
Körzethívószám041
Forgalmi rendszámZA
Népesség
Teljes népesség3329 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség406 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság401 m
Terület7,32 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 10′ 46″, k. h. 18° 46′ 09″Koordináták: é. sz. 49° 10′ 46″, k. h. 18° 46′ 09″
Harmatos weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Harmatos témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Harmatos (1899-ig Roszina, szlovákul Rosina) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Zsolnától 5 km-re délkeletre fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Magyar neve a szlovák név tükörfordítása (szlovák: rosa = harmat). A szlovák névre több magyarázat is létezik:

  • Az első szerint természetes módon tevődött át a falura a Rosinka-patak nevéből.
  • A monda szerint Litva várának ura szeretett bele egy Rozina nevű lányba és róla nevezték el a falut.
  • A harmadik változat szerint a terület egykori tulajdonosát Rossinak hívták és róla kapta nevét a község.

Története[szerkesztés]

A község területe ősidők óta lakott. Skotňa nevű határrészén a lausitzi kultúra településének az i. e. 8. és 5. század között használt vaskori temetőjét tárták fel. Ez a legkorábbi vaskori lelet a Zsolnai-medencében. A bronzkorban gyümölcstermesztő és állattenyésztő népek laktak ezen a vidéken, 1972-ben 10 kora bronzkori tárgyat találtak a község területén.

A mai település történészek szerint már a 13. század elején is létezett, de írott forrásban csak 1341-ben említik először „villa Rozyna prope civitatem Zylina” alakban. A 14. századtól 1848-ig Sztrecsnó várának tartozéka, kivéve az 1685 és 1773 közötti időszakot, amikor a zsolnai jezsuiták birtoka volt. 1351-ben említik János nevű bíróját, 1420-ban pedig András nevű papját is. Plébániája 1514-től létezik. 1598-ban 28 ház állt a faluban. 1645-ben felépült első fatemploma. 1720-ban 16 háztartás volt a községben. Temploma 1776-ban épült, ekkor mintegy 60 ház állt a községben, melyben 70 család lakott. Ez mintegy 500 lakost jelent. Pecsétje a 18. századból származik. 1784-ben 64 házában 511 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ROSINA. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Zolnához egy mértföldnyire, földgye közép termékenységű, egyéb javai is vannak, fája, legelője van, Zolna Mezővárosban piatza nem meszsze.[2]

1828-ban 63 ház állt a faluban 684 lakossal, lakói főként mezőgazdaságból és erdei munkákból éltek.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Roszina, tót falu, Trencsén vmegyében, Zsolnához délre 1 1/2 órányira: 662 kath., 3 zsidó lak. Kath. paroch. templom. F. u. a lietavai uradalom. Ut. p. Zsolna.[3]

A trianoni békéig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott.

1979 és 1990 között Zsolna város része volt, ekkor újra visszanyerte önállóságát. Korabeli pecsétje alapján alkották meg 1997-ben a falu címerét.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1072, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 2794 lakosából 2767 szlovák volt.[4]

2011-ben 2973 lakosából 2919 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1776-ban épült barokk-klasszicista stílusban.
  • Lipovci nevű településrészén álló Szent József kápolna 1730-ban épült.
  • Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelt kápolnája 1703-ban épült.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. március 5.)
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Archivált másolat. [2007. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. december 9.)