Harmatos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Harmatos (Rosina)
Rosina od zapadu.JPG
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásZsolnai
Rang község
Első írásos említés 1341
Polgármester Jozef Machyna
Irányítószám 013 22
Körzethívószám 041
Forgalmi rendszám ZA
Népesség
Teljes népesség 2973 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség406 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság401 m
Terület7,32 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Harmatos (Szlovákia)
Harmatos
Harmatos
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 10′ 45″, k. h. 18° 46′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 10′ 45″, k. h. 18° 46′ 00″
Harmatos weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Harmatos témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Harmatos (1899-ig Roszina, szlovákul Rosina) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban. 2011-ben 2973 lakosából 2919 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Zsolnától 5 km-re délkeletre fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Magyar neve a szlovák név tükörfordítása (szlovák: rosa = harmat). A szlovák névre több magyarázat is létezik:

  • Az első szerint természetes módon tevődött át a falura a Rosinka-patak nevéből.
  • A monda szerint Litva várának ura szeretett bele egy Rozina nevű lányba és róla nevezték el a falut.
  • A harmadik változat szerint a terület egykori tulajdonosát Rossinak hívták és róla kapta nevét a község.

Története[szerkesztés]

A község területe ősidők óta lakott. Skotňa nevű határrészén a lausitzi kultúra településének az i. e. 8. és 5. század között használt vaskori temetőjét tárták fel. Ez a legkorábbi vaskori lelet a Zsolnai-medencében. A bronzkorban gyümölcstermesztő és állattenyésztő népek laktak ezen a vidéken, 1972-ben 10 kora bronzkori tárgyat találtak a község területén. A mai települést írott forrásban 1341-ben említik először villa Rozyna prope civitatem Zylina alakban, de történészek szerint már a 13. század elején is létezett. A 14. századtól 1848-ig Sztrecsnó várának tartozéka, kivéve az 1685 és 1773 közötti időszakot, amikor a zsolnai jezsuiták birtoka volt. 1351-ben említik János nevű bíróját, 1420-ban pedig András nevű papját is. Plébániája 1514-től létezik, 1645-ben pedig felépült első fatemploma. 1598-ban 28 ház állt a faluban. 1720-ban 16 háztartás volt a községben. Temploma 1776-ban épült, ekkor mintegy 60 ház állt a községben, melyben 70 család lakott. Ez mintegy 500 lakost jelent. Pecsétje a 18. századból származik, ez alapján alkották meg 1997-ben a falu címerét. 1784-ben 64 házában 511 lakos élt. 1828-ban 63 ház állt a faluban 684 lakossal, lakói főként mezőgazdaságból és erdei munkákból éltek.

Vályi András szerint "ROSINA. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Zolnához egy mértföldnyire, földgye közép termékenységű, egyéb javai is vannak, fája, legelője van, Zolna Mezővárosban piatza nem meszsze."[2]

Fényes Elek szerint "Roszina, tót falu, Trencsén vmegyében, Zsolnához délre 1 1/2 órányira: 662 kath., 3 zsidó lak. Kath. paroch. templom. F. u. a lietavai uradalom. Ut. p. Zsolna."[3]

1910-ben 1072, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott. 1979 és 1990 között Zsolna város része volt, ekkor újra visszanyerte önállóságát.

2001-ben 2794 lakosából 2767 szlovák volt.[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1776-ban épült barokk-klasszicista stílusban.
  • Lipovci nevű településrészén álló Szent József kápolna 1730-ban épült.
  • Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelt kápolnája 1703-ban épült.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]