Kiscserna
| Kiscserna (Malá Čierna) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Zsolnai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1471 |
| Polgármester | Jaroslav Koleda |
| Irányítószám | 015 01 |
| Körzethívószám | 041 |
| Forgalmi rendszám | ZA |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 351 fő (2017. dec. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 83 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 523 m |
| Terület | 4,26 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Kiscserna
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 49° 06′ 10″, k. h. 18° 35′ 48″Koordináták: é. sz. 49° 06′ 10″, k. h. 18° 35′ 48″ | |
| Kiscserna weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kiscserna témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Kiscserna (szlovákul Malá Čierna) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban. 2011-ben 353 lakosából 350 szlovák volt.
Fekvése[szerkesztés]
Zsolnától 20 km-re délnyugatra fekszik.
Története[szerkesztés]
A mai Kiscserna területén egykor a puhói kultúra települése állott. A települést 1471-ben "Kys Charna" néven említik először. 1474-ben "Cherna Parva", 1520-ban "Kys Cherna" néven említik. Litva várának uradalmához tartozott, később a vágbesztercei váruradalom részte lett. 1598-ban 9 ház állt a településen. 1720-ban 10 adózója volt. 1784-ben 28 házában 35 család és 208 lakos élt. 1828-ban 18 háza volt 261 lakossal. Lakói erdei munkások, pásztorok, méhészek voltak.
Vályi András szerint "Kis Cserna. Tót falu Trentsén Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik a’ Lietavai Uradalomban, Bodinához 1/4. mértföldnyire dél felé, hegyes helység, és sovány 409földgye van, más javai ugyan vannak, de mivel felemeltebb helyen fekszik, ’s határjának nehéz mivelése van, ’s harmadik Osztálybéli."[2]
Fényes Elek geográfiai szótárában "Kis-Cserna, tót falu, Trencsén vmegyében, 225 kath., 15 zsidó lak. Határja hegyes, sovány. F. u. a Lietavai uradalom. Ut. p. Zsolna." [1] Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
1910-ben 312, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott.
2001-ben 326 lakosából 323 szlovák volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
A Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1936 és 1940 között épült, 1991-ben megújították.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
