Kiscserna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Kiscserna (Malá Čierna)
Mala cierna.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásZsolnai
Rang község
Első írásos említés 1471
Polgármester Jaroslav Koleda
Irányítószám 015 01
Körzethívószám 041
Forgalmi rendszám ZA
Népesség
Teljes népesség 353 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség83 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság523 m
Terület4,26 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kiscserna (Szlovákia)
Kiscserna
Kiscserna
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 06′ 10″, k. h. 18° 35′ 48″Koordináták: é. sz. 49° 06′ 10″, k. h. 18° 35′ 48″
Kiscserna weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiscserna témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kiscserna (szlovákul Malá Čierna) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban. 2011-ben 353 lakosából 350 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Zsolnától 20 km-re délnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

A mai Kiscserna területén egykor a puhói kultúra települése állott. A települést 1471-ben "Kys Charna" néven említik először. 1474-ben "Cherna Parva", 1520-ban "Kys Cherna" néven említik. Litva várának uradalmához tartozott, később a vágbesztercei váruradalom részte lett. 1598-ban 9 ház állt a településen. 1720-ban 10 adózója volt. 1784-ben 28 házában 35 család és 208 lakos élt. 1828-ban 18 háza volt 261 lakossal. Lakói erdei munkások, pásztorok, méhészek voltak.

Vályi András szerint "Kis Cserna. Tót falu Trentsén Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik a’ Lietavai Uradalomban, Bodinához 1/4. mértföldnyire dél felé, hegyes helység, és sovány 409földgye van, más javai ugyan vannak, de mivel felemeltebb helyen fekszik, ’s határjának nehéz mivelése van, ’s harmadik Osztálybéli."[2]

Fényes Elek geográfiai szótárában "Kis-Cserna, tót falu, Trencsén vmegyében, 225 kath., 15 zsidó lak. Határja hegyes, sovány. F. u. a Lietavai uradalom. Ut. p. Zsolna." [1]

1910-ben 312, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott.

2001-ben 326 lakosából 323 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

A Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1936 és 1940 között épült, 1991-ben megújították.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]