Nagydivény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nagydivény (Divina)
Pamätník divinského meteoritu, Divina.jpg
Nagydivény címere
Nagydivény címere
Nagydivény zászlaja
Nagydivény zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásZsolnai
Rang község
Első írásos említés 1325
Polgármester Emil Molko
Irányítószám 013 31
Körzethívószám 041
Forgalmi rendszám ZA
Népesség
Teljes népesség2384 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség110 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság410 m
Terület21,88 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagydivény (Szlovákia)
Nagydivény
Nagydivény
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 16′ 20″, k. h. 18° 40′ 40″Koordináták: é. sz. 49° 16′ 20″, k. h. 18° 40′ 40″
Nagydivény weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagydivény témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nagydivény (szlovákul Divina) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Zsolnától 6 km-re északnyugatra a Divényi-patak völgyében fekszik.

Története[szerkesztés]

A tatárjárás után IV. Béla király a Kiszuca lakatlan vidékét Szobeszláv fiának Bohumír comesnek adományozza, a terület határai 1244-ben Ádám nyitrai püspök oklevelében szerepelnek.

A község első írásos említése az 1332 és 1337 között kelt pápai tizedjegyzékben történik. A falu első határleírása 1325-ből való, ebben "Divina" néven szerepel. 1390-ben Luxemburgi Zsigmondtól Divényi Salamon fia Miklós fia Mihály kiváltságokat kapott. 1393-tól a litvai váruradalom része, mely a Balassák birtoka. Ekkor "Dywyne" néven szerepel az oklevélben. 1474-ben "Nagh Dywen", 1598-ban "Diwina Maior" néven szerepel.

1720-ban 36 adózó portája volt. 1784-ben 227 ház, 243 család és 1326 lakos volt a településen. 1828-ban 214 házában 1437 lakos élt.

Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal, állattenyésztéssel foglalkoztak. A 19. században szeszfőzde működött a faluban.

Vályi András szerint "Nagy Divinka. Tót falu Trentsén Vármegyében, földes Ura Gróf Szunyog Uraság, lakosai katolikusok, fekszik az előbbeninek szomszédságában, körűlöte hat hegyek vagynak, úgy mint: Balovczi, Csambal, Mohida, Mraskov, Dlhás, Kicsera, határja közép termékenységű, tulajdonságaira nézve lásd Ocsodniczát, mellyhez hasonló, második Osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint "Nagy-Divina, Trencsén m. tót falu, Kis-Divinátul északra egy völgyben. Lakja 1391 kath., és 6 zsidó. Kat. paroch. templom. F. u. gróf Csáky István örökösei."[3]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott. 1911-ben Felsőrétfalut csatolták hozzá, ma újra két község.[forrás?]

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1714, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 2528 lakosából 2477 szlovák volt.

2011-ben 2408 lakosából 2334 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma 1773 és 1779 között épült.

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]