Nagydivény
| Nagydivény (Divina) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Zsolnai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1325 | ||
| Polgármester | Emil Molko | ||
| Irányítószám | 013 31 | ||
| Körzethívószám | 041 | ||
| Forgalmi rendszám | ZA | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2441 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 110 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 410 m | ||
| Terület | 21,88 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Nagydivény
Pozíció Szlovákia térképén
| |||
| é. sz. 49° 16′ 20″, k. h. 18° 40′ 40″Koordináták: é. sz. 49° 16′ 20″, k. h. 18° 40′ 40″ | |||
| Nagydivény weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagydivény témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Nagydivény (szlovákul Divina) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Zsolnától 6 km-re északnyugatra a Divényi-patak völgyében fekszik.
Története[szerkesztés]
A tatárjárás után IV. Béla király a Kiszuca lakatlan vidékét Szobeszláv fiának Bohumír comesnek adományozza, a terület határai 1244-ben Ádám nyitrai püspök oklevelében szerepelnek.
A község első írásos említése az 1332 és 1337 között kelt pápai tizedjegyzékben történik. A falu első határleírása 1325-ből való, ebben "Divina" néven szerepel. 1390-ben Luxemburgi Zsigmondtól Divényi Salamon fia Miklós fia Mihály kiváltságokat kapott. 1393-tól a litvai váruradalom része, mely a Balassák birtoka. Ekkor "Dywyne" néven szerepel az oklevélben. 1474-ben "Nagh Dywen", 1598-ban "Diwina Maior" néven szerepel.
1720-ban 36 adózó portája volt. 1784-ben 227 ház, 243 család és 1326 lakos volt a településen. 1828-ban 214 házában 1437 lakos élt.
Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal, állattenyésztéssel foglalkoztak. A 19. században szeszfőzde működött a faluban.
Vályi András szerint "Nagy Divinka. Tót falu Trentsén Vármegyében, földes Ura Gróf Szunyog Uraság, lakosai katolikusok, fekszik az előbbeninek szomszédságában, körűlöte hat hegyek vagynak, úgy mint: Balovczi, Csambal, Mohida, Mraskov, Dlhás, Kicsera, határja közép termékenységű, tulajdonságaira nézve lásd Ocsodniczát, mellyhez hasonló, második Osztálybéli."[2]
Fényes Elek szerint "Nagy-Divina, Trencsén m. tót falu, Kis-Divinátul északra egy völgyben. Lakja 1391 kath., és 6 zsidó. Kat. paroch. templom. F. u. gróf Csáky István örökösei."[3]
A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott. 1911-ben Felsőrétfalut csatolták hozzá, ma újra két község.[forrás?]
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 1714, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 2528 lakosából 2477 szlovák volt.
2011-ben 2408 lakosából 2334 szlovák volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
