Jeszenye
| Jeszenye (Jasenové) | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Zsolnai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1407 |
| Polgármester | Valéria Gažurová |
| Irányítószám | 013 19 |
| Körzethívószám | 041 |
| Forgalmi rendszám | ZA |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 626 fő (2017. dec. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 97 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 441 m |
| Terület | 6,27 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Jeszenye
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 49° 06′ 34″, k. h. 18° 38′ 24″Koordináták: é. sz. 49° 06′ 34″, k. h. 18° 38′ 24″ | |
| Jeszenye weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jeszenye témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Jeszenye (1899-ig Jaszenó, szlovákul Jasenové) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Zsolnától 16 km-re délnyugatra a Rajec partján fekszik.
Története[szerkesztés]
A mai falu területén a 7. és 11. század között korai szláv település állt. A mai falut 1407-ben "Yesenov" alakban említik először, amikor Lambert fia István volt a falu bírája. Neve a szláv jeszeny (= kőrisfa) főnévből származik. 1474-ben "Jasenyowe", 1478-ban "Jesenowe" néven tűnik fel a forrásokban. A zsolnalitvai uradalom része volt. 1598-ban 21 ház állt a településen. 1720-ban 15 adózója volt. 1784-ben 40 házában 49 családban 344 lakos élt. 1828-ban 52 háza és 381 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.
Vályi András szerint "JESZENA. vagy Jeszenye. Tót falú Zólyom Várm. földes Ura a’ Liptsei Bányászi Kamara, fekszik Predajnához közel, mellynek filiája."[2]
Fényes Elek szerint "Jeszena, tót falu, Zólyom vmegyében, a Garan fő völgyétől éjszakra huzódó keskeny völgyben, ut. p. Beszterczbánya. Van itt 22 1/2 urb. telek. Allodiuma az erdőnél egyéb nincs, melly 5032 hold. Sovány földje zabot, burgonyát, kis részben rozsot terem. Lakja 989 r. kath. helybeli templommal és iskolával. Van egy Jeszena nevü patakja, savanyuviz-forrása, s több vasbányája és gyára. Végre szándékban van Liptó vmegyébe át egy földalatti utat (tunnelt) áttörni, mellyen keresztül a bányákhoz megkivántató fát fuvarozandják. Birja a k. kamara."[3]
A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 404, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 657 lakosából 651 szlovák volt.
2011-ben 606 lakosából 584 szlovák volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Gótikus római katolikus temploma a 14. században épült, később barokk stílusban, majd 1882-ben neoromán stílusban építették át. 1500 körül készített Madonna-szobra van.
- Jézus Szíve tiszteletére szentelt modern római katolikus temploma 1998 és 2000 között épült.
- Jézus Szíve kápolnája 1924-ben épült.
- Két 19. századi kúria is áll a faluban.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
