Felsőosztorány
| Felsőosztorány (Stráňavy) | |||
.jpg) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Zsolnai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1456 | ||
| Polgármester | Jozef Papán | ||
| Irányítószám | 013 25 | ||
| Körzethívószám | 041 | ||
| Forgalmi rendszám | ZA | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1897 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 166 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 425 m | ||
| Terület | 10,87 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 10′ 20″, k. h. 18° 49′ 13″49.172222°N 18.820278°EKoordináták: é. sz. 49° 10′ 20″, k. h. 18° 49′ 13″49.172222°N 18.820278°E | |||
| Felsőosztorány weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőosztorány témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Felsőosztorány (1899-ig Sztranyava, szlovákul Stráňavy) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Zsolnától 9 km-re délkeletre fekszik.
Története
[szerkesztés]A települést a német jog alapján a 14. században alapították, 1356-ban „Ztrany” néven említik először. 1483-ban „Strányawa”, 1520-ban „Stránawy” a neve. 1598-ban malma és 22 háza volt. 1720-ban 21 adózót számláltak. 1773-ban „Stránany” néven említik oklevelek. Részben Sztrecsnó várának uradalmához, részben a Sztrányay és Nedeczky családokhoz tartozott. 1784-ben 82 házában 83 családban 522 lakosa élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „STRANYANI. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura Hg. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik M. Lutskához nem meszsze, Zolnához 1 1/2 mértföldnyire; határja középszerű, legelője, fája elég van.”[2]
1828-ban 69 háza és 676 lakosa volt. Lakói erdei munkákkal, mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Sztranyavi (Sztranya), tót f. Trencsén vmegyében, Sztrecsenhez 1/2 órányira. Lakja, 600 kath., 6 zsidó. Fenyves erdeje ennek is szép. A sztrecseni uradalom birja.”[3]
A trianoni diktátumig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott.
1945. április 26-án határában nagy csata zajlott a németek és a szovjet csapatok között.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 605, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 1838 lakosából 1821 szlovák volt.
2011-ben 1803 lakosából 1757 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Termálfürdője 1,88 hektáron terül el, vize 24-26 °C-os.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. október 13.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk
[szerkesztés]- Hivatalos oldal
- Nemhivatalos oldal
- Községinfó
- A gyógyfürdő ismertetője szlovákul Archiválva 2006. november 30-i dátummal a Wayback Machine-ben
- E-obce.sk
- Felsőosztorány a térképen
A Zsolnai járás települései | ||
|---|---|---|
Zsolna (Žilina) | ||
|  | |
