Vágnedec

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Vágnedec (Nededza)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásZsolnai
Turisztikai régióFelső-Vágmente
Rang község
Első írásos említés 1384
Polgármester Peter Vajda
Irányítószám 013 02
Körzethívószám 041
Forgalmi rendszám ZA
Népesség
Teljes népesség 978 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség155 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság361 m
Terület6,31 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vágnedec (Szlovákia)
Vágnedec
Vágnedec
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 13′ 15″, k. h. 18° 50′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 13′ 15″, k. h. 18° 50′ 00″
Vágnedec weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Vágnedec (szlovákul Nededza) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban. 2011-ben 978 lakosából 967 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Zsolnától 10 km-re keletre fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést 1384-ben "Nedecz" alakban említik először. 1483-ban "Nedecza", 1598-ban "Nededza" néven szerepel a korabeli forrásokban. Kezdetben a helyi nemes Nedeczky család birtoka volt, majd az óvári uradalomhoz tartozott. 1720-ban 8 adózója volt, közülük 5 zsellér. 1784-ben 56 házában 66 családban 422 lakos élt. 1828-ban 35 háza és 506 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.

Vályi András szerint " NEDECZA. Tót falu Trentsén Várm. földes Urai Pongrácz, és több Uraságok, Nedeczky Nemzetségnek nevezetet szolgáltat, melly ezt Zsigmond Királytól nyerte, lakosai katolikusok, fekszik Várinnak szomszédságában, és annak filiája, földgye termékeny, legelője jó, piatzozása közel."[2]

Fényes Elek szerint "Nedecsa, tót falu, Trencsén vmegyében, Teplicsa mezővárosához egy fertálynyira a Vágh kies völgyében. Van egy ékes kastélya, termékeny, rozsot és árpát termő határa. Lakja 493 kath., 14 evang., 20 zsidó. F. u. Nedeczky és gr. Pongrácz. Ut. p. Zsolna."[3]

1910-ben 399, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott.

2001-ben 905 lakosából 904 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Késő reneszánsz várkastélya a 16. században épült.
  • Két klasszicista kúriája a 19. század első felében épült, egyikük egy korábbi reneszánsz kastély helyén.
  • Az egykori vendéglő épülete a 19. század első felében épült klasszicista stílusban.
  • Haranglába 19. századi népi munka.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]