Várna (Szlovákia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Várna (Varín)
Varin Kraj ZA 05.12.2011 12-30-54.jpg
Várna címere
Várna címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásZsolnai
Turisztikai régióFelső-Vágmente
Rang község
Első írásos említés 1235
Polgármester Miroslav Williger
Irányítószám 013 03
Körzethívószám 041
Forgalmi rendszám ZA
Népesség
Teljes népesség 3661 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség192 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság358 m
Terület19,09 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Várna (Szlovákia)
Várna
Várna
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 12′ 00″, k. h. 18° 52′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 12′ 00″, k. h. 18° 52′ 30″
Várna weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Várna témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Várna (szlovákul Varín) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Zsolnától 10 km-re keletre a Vág jobb partján a Varínka-patak és a Vág összefolyásánál fekszik fekszik, Óváralja tartozik hozzá.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint a Vág völgyének ezen a részén már a kőkorszakban is éltek emberek, akik mamutra is vadásztak. Az első településre utaló leletek (kőből és rézből készült balták, szekercék, csákányok, ékek és más használati tárgyak) a vízierőmű építésénél kerültek elő. A község területén a hallstatt-kori lausitzi és puhói kultúra településének hamvasztásos temetője is előkerült. Különösen gazdag leletanyag került elő a puhói kultúra időszakából. Az 1982 és 1984 között zajlott ásatások során fazekas kemencéket és a kerámia készítéséhez szükséges eszközöket, cseréptöredékeket találtak. Ugyancsak kerültek elő az 1. századra keltezhető vasolvasztó kemencék és a vas megmunkálására szolgáló eszközök.

A mai település 1235-ben "Varna" bukkan fel először a forrásokban. 1254-ben, 1267-ben és 1321-ben "Warna" alakban említik. 1325-ben "Varna", 1384-ben "Owar", 1414-ban "Varin", 1418-ban "Warina", 1598-ban "Waryn" alakban szerepel a korabeli forrásokban. Egy a nyitrai püspökség által kiállított írás szerint Várnának már 1200-ban plébániája volt. A középkorban az óvári váruradalom része. Óvár vára, mely a Vág völgyében vezető fontos kereskedelmi utat ellenőrizte a községhez tartozó Óváralja határában a Vág fölé magasodó meredek szikla tetején állt. Ma már csak romjai vannak. A középkorban vámot is szedtek itt. Az uradalom birtokosa a 13. század derekán a Cseszneky család, majd 1267-től a Hont nembeli Balassa család, a század végén pedig Csák Máté volt.[2] 1323-ban Doncs zólyomi ispáné, később a királyé. 1442-től 1948-ig a Szentmiklósi Pongrácz család birtoka. A 16. század első felében birtokosai 15 évig hadakoztak a szomszédos Sztrecsnó uraival. Várna a 15. században vásártartási joggal rendelkező mezőváros. 1431-ben elpusztították a husziták. 1501-ben II. Ulászló királytól újabb kiváltságokat kapott, melyeket 1575-ben I. Miksa is megerősített, a 16. és 17. században azonban meg kellett harcolnia értük. 1598-ban a településen malom és 147 ház állt. 1720-ban 49 adózója volt. 1784-ben 168 házában 205 családban már 1088 lakos élt itt. 1828-ban 210 háza és 1699 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással és kézművességgel, később mészégetéssel is foglalkoztak. Legrégibb céhei 1400 körül alakultak. A 16. és 17. században 15 céh működött a településen és még a 19. század elején is 82 céhes kézművese volt. A céhes hagyományokat egészen 1949-ig őrizték. Várnának már 1233-ban volt temploma, mely a 17. század közepén nyerte el mai formáját. Az első név szerint említett várnai diák a prágai egyetemen 1452-ben tanuló Várnai Mátyás volt. A református iskola már 1568-ban működött, 1673-ban katolikus egyházi iskola lett. A 19. század elejétől a településen két iskola is működött, egy római katolikus és egy zsidó, ahol magyar és német nyelven tanítottak. A mai iskolát 1933-ban alapították. Az önkéntes tűzoltóegylet 1876-ban alakult.

Vályi András szerint "VARIN. Tót Mezőváros Trentsén Várm. földes Ura Gróf Pongrácz Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Vág vize mellett azon a’ részen, mellyen Budetin, ’s Béla vize keresztűl foly rajta. Hajdani lakosai gazdagabbak vóltak, míg az égések által nem szerentsétleníttettek. Lásd Zavodszkyt felőle 1590. és 1613. 1. Árp. ’s 600azután is gyakorta égéseket szenyvedtek lakosai; földgye termékeny, legelője, és fája is van."[3]

Fényes Elek szerint "Varin, (Varna), Trencsén m. tót m.v., a Vágh vize jobb partján. Számlál 1278 kath., 242 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Synagóga. Hajdan nevezetes vagyonos város volt, de a sok tűz miatt elszegényedett. Határa termékeny; jó réttel és legelővel bir; halászata a Vághban kivált pisztrangra jutalmas; kézi mesteremberei számosak; országos vásárokat tart; és jó meszet éget. F. u. gr. Pongrácz család. Ut. p. Zsolna."[4]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1320, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 3387 lakosából 3365 szlovák volt.

2011-ben 3661 lakosából 3593 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Óvár romjai a községhez tartozó Óváralja határában a Vág partján.
  • Római katolikus temploma a 13. század második felében épült gótikus stílusban, a 17. században átépítették. Gótikus kapuzata, és tartópillérei, reneszánsz keresztelő medencéje van.
  • Az egykori postaépület a 19. század közepén épült klasszicista stílusban.

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. Monumenta Hungariae historica
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Külső hivatkozások[szerkesztés]