Nagybiccsei járás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Nagybiccsei járás
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Forgalmi rendszám BY
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagybiccsei járás (Szlovákia)
Nagybiccsei járás
Nagybiccsei járás
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 13′ 23″, k. h. 18° 33′ 31″Koordináták: é. sz. 49° 13′ 23″, k. h. 18° 33′ 31″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagybiccsei járás témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
A Nagybiccsei járás

A Nagybiccsei járás (Okres Bytča) Szlovákia Zsolnai kerületének közigazgatási egysége. Területe 282 km², lakosainak száma 30 609 (2011), székhelye Nagybiccse (Bytča). A járás területe teljes egészében az egykori Trencsén vármegyéhez tartozott.

Története[szerkesztés]

A Nagybiccsei járás 1922-ig egyike volt az egykori Trencsén vármegye járásainak. Területe azonban eltért a maitól, mivel északon ide tartozott a mai Csacai járásból Hegyeshely, Trencsénmakó, a ma Turzófalvához tartozó Turková és az akkor még nem létező Dlhavölgy egy része, északkeleten a mai Zsolnai járásból Trencsénhosszúmező és a ma Szedernyéhez tartozó Köblös, viszont délen a Vágbesztercei járáshoz tartozott a Vág túlpartján fekvő Almásfalu, Marsófalva, Peredmér és Szulyóváralja, valamint a ma egymással egyesült Alsómélyesd és Felsőmélyesd, illetve a Nagybiccséhez tartozó Rabó. Trencsén megye és vele a Nagybiccsei járás 1918-tól csehszlovák uralom alatt állt, amit a trianoni békeszerződés erősített meg 1920-ban.

1923-ban, Csehszlovákia közigazgatási felosztásának átszervezésekor a Nagybiccsei járás határai jelentősen megváltoztak. Északon Hegyeshelyt és Trencsénmakót átcsatolták a Csacai járáshoz, a Vágbesztercei járástól viszont idecsatolták a fentebb felsorolt hét községet, továbbá Alsóricsó, Felsőricsó, Pásztorzávod, Ricsóváralja és Szurkos községeket is a Vág balpartjáról. A járás így kialakult területe ezután 1949-ig változatlan maradt. Ugyancsak 1923-ban a mai Szlovákia területét hat nagymegyére osztották, a járás ezek közül Vágmente megyéhez (Považská župa) került. 1928-ban a nagymegyék is megszűntek, Csehszlovákiát négy tartományra osztották, ekkor a járás a Csehszlovákián belüli Szlovákia része lett. 1938-ban ismét hat megyét hoztak létre, a Nagybiccsei járás ezek közül Trencsén megyéhez (Trenčianska župa) tartozott, majd amikor 1939-ben Csehszlovákia megszűnt, a független Szlovákiában a beosztás változatlan maradt. A második világháború után újjáalakult Csehszlovákia közigazgatási beosztása hasonló volt az 1928-38 közöttihez, a járások ismét közvetlenül a szlovák tartományhoz tartoztak.

1949-ben újabb átszervezésre került sor, ekkor azonban a Nagybiccsei járás határai csak kis mértékben változtak: északon a Csacai járással közös határát áthelyezték a Vág és a Kiszuca vízválasztójára, aminek következtében az ekkor létrehozott Dlhavölgy községet, továbbá a ma Turzófalvához tartozó Turková településrészt elcsatolták innen. Szintén 1949-ben az 1923-28 közötti nagymegyékhez hasonló nagyobb közigazgatási egységeket hoztak létre, de ezek neve most kerület (kraj) lett, a Nagybiccsei járás pedig a Zsolnai kerülethez került.

1960-tól ismét jelentősen átszervezték a járásokat, a korábbiaknál sokkal nagyobbakat hozva létre, a Nagybiccsei járást beolvaszották a Zsolnaiba. Szintén 1960-ban a kerületek száma Szlovákiában hatról háromra csökkent, a Zsolna járás pedig a Közép-Szlovákiai kerület része lett. A kerületek 1990-ben ismét megszűntek és csak a (nagy)járások maradtak Csehszlovákiában.

1996-ban a már független Szlovákia közigazgatási felosztását megint jelentősen átalakították. A járások száma 38-ról 79-re nőtt és ezeket nyolc kerületbe osztották be. A Nagybiccsei járás ismét kivált a Zsolnaiból, és mindkettő ismét a Zsolnai kerület része lett, mint 1949 és 1960 között.

A Nagybiccsei járás települései[szerkesztés]

No. Településnév (magyarul) Településnév (szlovákul) Terület (km²) Népesség (1910, fő) Népesség (1991, fő) Népesség (2001, fő) Népesség (2011, fő) Szlovák (1910) Magyar (1910) Magyar (2011)
1 Almásfalu Jablonové 4,23 278 819 854 861 272 2 0
2 Fűrészfalu Hvozdnica 8,73 602 1084 1117 1176 567 11 0
3 Kolaróc Kolárovice 27,53 2141 1993 1915 1826 2108 23 0
4 Kotessó Kotešová 20,33 775 + 561 1756 1842 1897 727 + 532 8 + 1 2
5 Marsófalva Maršová-Rašov 9,61 467 743 764 814 449 7 0
6 Mélyesd Hlboké nad Váhom 5,35 204 + 217 - 927 937 197 + 217 1 + 0 0
7 Nagybiccse Bytča 43,16 794 + 484 + 3122 + 443 + 811 12139 11550 11318 776 + 478 + 2298 + 386 + 704 1 + 3 + 438 + 32 + 14 3
8 Nagyróna Veľké Rovné 40,6 3918 4089 4042 3886 3849 36 0
9 Peredmér Predmier 10,89 868 1240 1347 1371 781 65 0
10 Szulyóváralja Súľov–Hradná 22,95 726 952 904 939 709 12 1
11 Trencsénpéteri Petrovice 32,53 1005 1340 1443 1518 997 3 0
12 Trencsénselmec Štiavnik 55,68 3591 3928 4083 4066 3543 12 1

Források[szerkesztés]

  • Pavol Korec és társai. Kraje a okresy Slovenska – Nové administratívne členenie (Szlovákia kerületei és járásai – az új közigazgatási felosztás) (szlovák nyelven). Bratislava: Q111 (1997). ISBN 80-85401-58-4 
  • Soznam obcí v Republike Československej. Diel II. Soznam obcí na Slovensku podľa správneho rozdelenia z 1. februára 1949 (A Csehszlovák Köztársaság községeinek jegyzéke. II. rész. Szlovákia községeinek jegyzéke az 1949. február 1-jei közigazgatási felosztás szerint) (szlovák nyelven). Bratislava: Slovenský plánovací úrad (Szlovák Tervhivatal) (1949)