Trencsénpéteri
| Trencsénpéteri (Petrovice) | |||
 | |||
| A templom. | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Nagybiccsei | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1312 | ||
| Polgármester | Anton Pláňavský | ||
| Irányítószám | 013 53 | ||
| Körzethívószám | 041 | ||
| Forgalmi rendszám | BY | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1669 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 51,3 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 371 m | ||
| Terület | 32,536105 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 16′, k. h. 18° 32′49.266667°N 18.533333°EKoordináták: é. sz. 49° 16′, k. h. 18° 32′49.266667°N 18.533333°E | |||
| Trencsénpéteri weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Trencsénpéteri témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Trencsénpéteri (1899-ig Petrovicz, szlovákul Petrovice) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Nagybiccsei járásban. Visszhang tartozik hozzá.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Nagybiccsétől 4 km-re északnyugatra, a Petrovicska-patak partján fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A falut a zsolnai német jog alapján alapították. 1312-ben „Petry villa” alakban említik először. 1468-ban „Petrovecz”, 1592-ben „Petrowicze” néven szerepel a korabeli forrásokban. A nagybiccsei uradalom része volt. 1784-ben 150 házában 900 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PETRÓCZ. Petrovicze. Tót falu Trentsén Vármegyében, földes Ura Hg. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Bitséhez 3/4 mértföldnyire, határjának minéműségéhez képest, második osztálybéli.”[2]
1828-ban 160 háza és 725 lakosa volt, akik erdei munkákkal, mezőgazdasággal, drótos mesterséggel foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Petrovicz, tót falu, Trencsén vmegyében, a hegyek közt: 896 kath., 12 zsidó lak. Kath. paroch. templommal. Van fűrészmalma és tágas fenyves, és bikkes erdeje. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Zsolna.”[3]
A trianoni békéig Trencsén vármegye Nagybiccsei járásához tartozott.
A háború után lakói a mezőgazdaság mellett kosárfonásból, seprűkötésből éltek. 1944-ben a németek a Magale településrészt felgyújtották. 1960-ban csatolták hozzá Visszhangot.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 1346 | 1502 | 1569 | 1669 |
| Különbség | +11,58 % | +4,46 % | +6,37 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 1671 | 1669 |
| Eltérés | -0,11 % |
1910-ben 1005, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 1443 lakosából 1424 szlovák volt.
2011-ben 1518 lakosából 1475 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Római katolikus temploma a 18. század közepén épült klasszicista stílusban.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.
Külső hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- E-obce.sk Archiválva 2009. október 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Községinfó
- Trencsénpéteri Szlovákia téreképén
Lásd még
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Nagybiccsei járás települései | ||
|---|---|---|
Nagybiccse (Bytča) | ||
|  | |
